A feloszlatást kimondó ítéletben kulcsszerepe volt annak, hogy a gárda soraiban "árulás" ütötte fel a fejét. A bíróság birtokába került ugyanis egy zárt ülésükön készített hangfelvétel, melyen Vona Gábor azt mondta: az egyesületnek az a feladata, hogy "a legalitás auráját biztosítsa" a gárda számára, magyarán: általa törvényesen bejelentett szervezetként léphessenek fel. Amikor azonban a feloszlatás kerül szóba, arra hivatkozhassanak, hogy mozgalmakat nem lehet betiltani. Ez a megfogalmazás vált az egyik döntő bizonyítékká ellenük; az ítélet szerint a mozgalom és a gárda az egyesület szervezeti egysége, vagyis vele együtt feloszlatható. A bíróság az egyesületi törvényre hivatkozva azt állította, hogy ha a gárda működésében bármi jogsértő, akkor fel kell oszlatni. Az egyesület megsértette mások alapjogait, amikor Dósa István, a gárda korábbi főkapitánya "cionista patkányokról", "idegenszívű nemzetvesztőkről beszélt", és rendezvényeiken rendszeresen elhangzott a "cigánybűnözés" és a "cigányterror" kifejezés. Több strasbourgi döntés értelmében a gyűlölködő kijelentések esetén csak addig érvényesül a szólás szabadsága, amíg nem szítanak erőszakot. Erre végül nem került sor, de az ítélet szerint csak a több száz fős rendőri biztosításnak köszönhetően. (Egyes helyeken ellentüntetők várták őket, és - legalábbis az ítélet szellemében - az ő indulataik is a gárda számlájára írhatók.)ZSIDÓ OKOSKODÁS
Ám ez korántsem jelenti azt, hogy a gárda egyenruháját bárki ne ölthetné magára. A véleménynyilvánítás szabadsága magában hordozza az egyenruha használatának jogát "még akkor is, ha az adott szimbólum olyan rendszerhez kötődő, amelynek a felidézése másokban visszatetszést kelt" - állapítja meg a jogerős ítélet indokolása, melyet a Nemzeti Jogvédő Alapítvány bocsátott rendelkezésünkre. Sőt, a "gyülekezés szabadságára vonatkozó jog kiterjed a menetelésre" is - állapítja meg az ítélet. Akkor viszont mi végre volt a múlt szombati cirkusz? - tehetjük fel a kérdést. A bírósági ítéletből kitetszik, hogy a vonulással, a vezényszavakkal nem önmagukban van baj, hanem a szónoklatokkal együtt, amelyek "felerősítik egymás hatását". Ráadásul olyan kistelepüléseken masíroztak, ahol a gárdisták és az esetenként több száz fős rendőri osztagok szinte ellepték a falut. A helyiek nem tudtak kitérni a vonulás elől, akaratlanul is részesévé váltak a történéseknek, vagyis - itt a következő jogsértés, melynek alapján feloszlathatónak tartották a gárdát - korlátozták alapvető szabadságjogukat. (Heti Válasz, júl.11)
MI A VALÓDI HELYZET?
A lapnak viszont abban teljesen igaza van, amit már a gárda alakulásakor sokan bíráltak, hogy a gárdát Vona Gábor és vezetése olyan módon alapította, ami eleve magában hordozta az ellenük való jogi fellépést. Mert emlékezzünk vissza, hogy mivel magyarázta a Jobbik annak idején a gárda jogállását?
Azt mondta a Jobbik 2007 őszén, amikor megalakult a gárda, hogy a Magyar Gárda teljesen független jogilag a Jobbiktől. Ez sem jogilag, sem gyakorlatilag nem volt igaz! Ugyanis a gárda egyesületet a Jobbik alapította és a gárdát a Jobbik propagandaszervezetének használták fel a gyűléseken. Tehát a gárda a Jobbik utasítására működött.
Azt mondták, hogy teljesen különböző jogállású a Magyar Gárda Egyesület és a Magyar Gárda Mozgalom. Már az elején kiderült, hogy ez sem igaz. Vona azzal magyarázta az egyesület létrejöttét, hogy ez szükséges jogilag a gárda szervezéséhez. Ugyanakkor a Magyar Gárda Mozgalom volt az egyenruhás szervezet. A hazai zsidótörvények szerint mozgalmat nem kell bíróságon sem belejenteni, hanem szabadon lehet szervezni, hiszen nincsen nyilvántartott tagsága. Vona hazudott, mert a gárda tagsággal, névvel szervezett egyesület volt, ahol belső szabályzat vonatkozott mindenkire, tehát nem szabad mozgalomként működtek. Ugyanis egy mozgalomban nincsenek, nem lehetnek kötött szabályok, mert ezek névre, beosztásra szólóak. Ha pedig egy szervezet így működik, akkor az már nem mozgalom, hanem bejegyzett egyesület. Teljesen hamis volt a Jobbiknak az a beállítása is, hogy az egyesületnek és az egyenruhás mozgalomnak semmi köze egymáshoz. Vona ezt a trükkös megoldást úgy magyarázta, hogy az egyenruhás szervezet jogi, törvényes működéséhez szükséges az egyesületi keret. Tehát két év után lebukott a Jobbik trükközése a joggal. Feltételezhető, hogy ez a fajta trükkös szervezés szándékos volt, ami most teljesen lelepleződött. A rendőrség erőszakos, brutális fellépése viszont teljesen jogtalan volt. A bíróság itélete meg hamis vádakon alapul. A gárda két éves működése alatt semmilyen jogsértést nem követett el, pedig a zsidók és cigányok számtalan provokációt követtek el ellenük. Tehát, a mai helyzetnél csak a rendőri erőszakot kell nézni, a gárda szerencsétlen szervezése az egy külön kérdés. Kép: Heti Válasz
