Jogi lépéseket helyezett kilátásba a Wikipédia működtetőivel szemben a londoni National Portrait Gallery (NPG), amiért az internetes enciklopédia felhasználta a galéria honlapján található festmények digitalizált reprodukcióit. A galéria szerint az internetes enciklopédia szerkesztői megsértették a Nagy-Britanniában érvényes szerzői jogokat azzal, hogy letöltöttek 3300 nagyfelbontású képet az intézmény honlapjáról és publikálták a Wikipédián - számolt be a BBC. A műalkotásokról készült fotók, ha azok az eredeti pontos változatai, ugyanakkor nem esnek szerzői jog alá az Egyesült Államokban, ahonnan a Wikipédiát működtetik. A galéria közölte, hogy a jogsértéssel aláásták a gyűjtemény digitalizálását célzó egymillió fontos (330 millió forint) programját. Erik Moeller, a Wikimedia Foundation igazgatója blogján egy hosszú írásban védte meg cégét. Szerinte józan ésszel be kellene látni, hogy a két félnek szövetségesnek és nem ellenségnek kellene lennie, és hogy a múzeumoknak és más kulturális intézményeknek nem extra profitot kellene hajszolniuk az általuk bemutatott kulturális anyagokhoz való hozzáférés kárára. (MTI)A FENTI HÍR MAGYAR VONATKOZÁSAI
SZELLEMI TERRORIZMUS A MAGYAROK ELLEN
A legértékesebb magyar közgyűjtemények, a legdrágább múzeumokban milliós magyar tömegek számára elérhetetlenek, mert sem az utiköltséget, sem a több ezer Ft-os belépődíjat nem tudják megfizetni. Erre a legelrettentőbb példa a nagy múltú Szépművészeti Múzeum. Akinek az utóbbi években egy zsidó üzletember lett az igazgatója, aki a kiállítás anyagiat üzleti vállalkozásnak tekinti (nem közszolgálatnak) és olyan magasra srófolja fel a belépődíjakat, hogy azokat nálunk csak a gazdagok és a zsidók tudják megfizetni. Emellett az ő üzeletelésének fontos eszköze az is, hogy hamisan tájékoztatják a közönséget a várható látottakról. Nem azt kapja, nem azt látja a néző, mint amit a csábos reklámokban beigértek neki. Ez már csak akkor derül ki, ha a néző ott áll csalódottan a kiállítóteremben. Ezt magyarul becsapásnak nevezzük. Drága csomagolás, belül silány árú. Az első hatalmas üzleti sikerük a Monet kiállítás volt. Ennek már pár év is csillagászati belépőára volt. A hatalmas hazug reklámok miatt hóban-fagyban sorban álltak azért, hogy bejuthassanak. Egyszerű vásári mutatványnak züllesztették le a múzeumot. Ezen a nagy látogatási sikeren megrészegült a zsidó vezetés és most már futószalagon gyártáják a pocsékabbnál, pocsékabb kiállításokat. Csak a hamis, becsapó reklámok nem változtak semmit. Vegyük tudomásul, hogy egy nemzeti közgyűjtemény nem lehet vásári bazár és a zsidók kufárkodásának terepe. Olyan árakat kell megszabni, ami a magyar nettó átlagbérekhez van igazítva. Egyébként ez az aljasság a többi nagy budapesti múzeumra is érvényes. Arról nem is beszélve, hogy a fenti nagy hírű múzeumban zsidó pornográf darabot is előadtak már, pénzszerzés céljából. Kifelé a szellemi terroristákkal a magyar kultúrából! Kép: a Szépművészeti kúfár igazgatója
