2009. július 26., vasárnap

JÚLIUS 26 – KULTURÁLIS TERROR MAGYARORSZÁGON




A SZENTFÖLD ÖRÖKSÉGE



Ennek a magyarellenes zsidó szellemi terrornak egyik legékesebb példáját nyújtja a zsidóvezetésű Szépművészeti Múzem. Valójában ennek a múzeumnak nemcsak a külföldi irányzatokat kéne bemutatni, hanem főként a klasszikus magyar művészet nagyságait. Akiket eddig elzártak a magyar nézők elől. A külföldi túristák a magyar művészetről semmit sem tudhatnak meg. Hacsak azt nem, amit a Ludwig Múzeumban mutogatnak, nemzetközi szemetet. A Szépművészeti a magyar művészeti nagyságaiból még semmit sem mutatott, mert az „idegen szép” liberális-cionista elve alapján csak a külfödi anyagokat erőltetik a nézőkre, s a magyar műalkotásokat raktárban tartják porosodni. Jelenleg nem kapható olyan könyv amely például a XX. század magyar képzőművészeti alkotásait gyűjteményesen bemutatná. Ebből ha csak a magyar festészetet vennénk elő, abból is számtalan kiállítást lehetett volna csinálni. Miközben a világnak számos nagy hírű múzeuma van, a Szépművészeti vezetése most az Izraeli Múzeum anyagainak bemutatása mellett döntött, melyet az OTP is támogatott. Úgy látszik, ha zsidóügyről van szó, akkor megnyílk a legnagyobb bank péztárcája. A tévé vasárnapi vallási műsorbában nem a keresztény magyar kultúra legszebb alkotásait mutatták be (júl.26-án), hanem a zsidókiállítás anyagából adtak részleteket. Hogy mekkora csalásról van szó, az az alábbiakból kitünik. Az Izraeli múzeum csak 1965 óta létezik, s ebből hoztak egy válogatást. Most a magyar néző azt hihetné, hogyha elrohan a múzeumba és megveszi a sok ezer Ft-os belépőt, akkor ott majd meglátja az ötezer évesnek mondott zsidó kultúra gyönyszemeit. Előre ki kell ábrándítanunk mindenkit. Igaz, hogy 9 ezer éves tárgyi emlékekről beszélnek, de ebből igen kevés a zsidó eredetű és ezek zsidó eredete is igen kétséges. A kiállítás túlnyomó többsége egész más korok darabjai, főleg az utóbbi század anyagából valók. De nézzük meg a bizonyítékokat. A 9 ezer év időtávlatot bizonyítandóan bemutattak egy talán kerámia maszkot, de ezt nem zsidók csinálták. Hogy mely néptől származhatott, azt nem mondták. Mivel a kiállítás a Szentföldről szólna, ott elég sokfajta nép régészeti anyagai megtalálhatók lennének, de ennél a kiállításnál csak a zsidó emlékekre koncentráltak. A másik ókori emlékek olyan múmia koporsók voltak, amelyek az egyiptomi korra emlékeztetnek, de hogy ezeknek van-e valami köze a zsidókhoz, az eléggé kétséges, hiszen nekik nem ilyen temetkezési szokásaik voltak. Az ókor harmadik „bizonyítékaként” a híres Holt-tengeri tekercsekből mutattak valamit, ami erősen textil kinézetűnek látszott, miközben eddig minden tekercseről azt írták, hogy bőrre írták a szövegeket. A múzeum honlapján nem ezt a képet mutatták, amit kiállítottak, hanem a jeruzsálemi anyag részletét (képen), amely valóban bőrből van és nem héber írások vannak rajta. Az összes reklámban különösen kiemelték Rembrandt alkotását. Csakhogy Rembrandtnak semmi köze a Szentföldhöz, legfeljebb azt lehetne a nagy festőre ráerőltetni, hogy zsidó volt és sok bibliai témát dolgozott fel, a korabeli világnézet szerint. S legalább annyi Jézus ábrázolása van a nagy mesternek, mint aemnnyi ószövetségi téma. Ezen kívül Rembrandt nem tartotta, nem gyakorolta a vallását, hiszen elég rossz véleménye volt zsidó kortársairól, ő amolyan kitagadott volt. A legnagyobb nyomorban halt meg, ami nem jellemző a zsidóknál. Viszont a nagy művész életében számtalan régi fegyvert, ruhát és egyéb tárgyat gyűjtött, vásárolt össze saját pénzén, s ezeket arra is felhasználta, hogy hitelesen ábrázolhassa alakjait. Rodentől is kiállítottak, akinek megint semmi köze nem volt a Szentföldhöz, mint ahogy a kiállításon szereplő zsidó festőnek, az oroszzsidó Chagallnak sem, aki életét Franciaországban élte le. Viszont sikerült nekik a kiállításon keresztényellenes provokációkat elhelyezni. Az egyik egy festményfotó, ami az „Utolsó vacsora „ címet kapta, s amelyen mai zsidó katonák láthatók, apostokok helyett. A másik provokáló kép Jézust gúnyolja „Ecce Homo” címmel. Az 1999-ben a londoni Trafalgar téren kiállított, Jézust ábrázoló alkotás itt van a képen. Összegezésként annyit lehetne mondani, hogy amit bemutattak az nem a Szentföld örökségét példázza, hanem azt, hogy a zsidóknak nincsenek tárgyi emlékeik az ókorból, ezért kénytelenek voltak idegen tollakkal ékeskedni.