FEBRUÁR 24 - MORALES NYILATKOZATA

EVO MORALES NYILATKOZATA

MAGYARORSZÁGNAK

IS ÜZEN
Érdemes elolvasni a hosszú szöveget és próbáljuk a siralmas magyarországi viszonyokkal összevetni azt amire Bolivia és a délamerikai országok képesek. A szerk.

Cancun, Mexikó, február 23 (ABI)

A bolíviai elnök, Evo Morales azt mondta Cancunban, hogy az egyégesülő országok motorja az latin-amerikai országok igazi függetlenségének az elésére. És azt mondta, hogy ez a térség megvédi Argentínát egy esetleges konfliktusnál, a Falkland-szigetekkel kapcsolatban, amely a déli végén van a bolygónak. Az államfő ilyen kijelentéseket tett a Telesur televíziós hálózat számára, a Riói Csoport csúcstalálkozóján, ami egy mexikói üdülőhelyen volt. Az ABI hírügynökség átvette ez a nyilatkozatot és az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük.

Telesur (TS): Hogyan gyorsítható fel ez a regionális szerveződés?
Evo Morales (EM): Van egy bizonyos szabadság amit a belső és külső ellenségek a mi népeinknek és a munkavállalóinknak nem adnak meg. Ez is az egység alapját jelenti, beleértve az ideológiai programokat és javaslatokat is.Ugyanakkor meglévő helyzet az emberek tiltakozását váltja ki.
TS: Miért van szükség arra, hogy ezt a regionális szervezetet az USA nélkül hozzák létre?
EM: Itt egy példa, Honduras. Ahol amerikai katonai bázisok vannak. A demokráciát nem tartják tiszteletben. Amennyiben létezik egy birodalom, amelyik a politikát korlátozza, ott nem fejlődik ki az adott ország számára a demokrácia és a mindenek felett álló társadalmi béke. Ezért a legjobb időben döntöttek Latin-Amerika és a Karibi-térség elnökei és kormányai. Új szervezetet lehet létrehozni az Egyesült Államok nélkül és így a latin-amerikai és a karibi térség népei számára elhozni a szabadságot.
TS: És mi van akkor, ha egy új regionális szervezet már létezik?
EM: Előbb vagy utóbb a CAN és hozzá kell adni a UNASUR -t és a Mercosurt. A Dél fiai. De szükségünk van egy szóközt hagyni. Ez egy latin-amerikai ügynökség lesz, amely azt jelenti, hogy Dél-Amerika, Közép-Amerika és főleg a Karibi országok összefogását az Egyesült Államok nélkül akarjuk megvalósítani. Az UNASUR egyike az Andok térség kis régióinak szervezete. És vannak az ALBA országok, ahol mi vagyunk. Ez a szervezet a mi népeinkből áll, amelyeknél a felszabadítás még nem teljes és még nincs eléggé megszilárdítva. De ennek az új szervezetnek a testületét, elnökeit ezek a kormányok adják, egész Latin-Amerikából. A másik feladata az lesz, hogy Amerika-i elnök nélkül működik majd. Tudni kell azt, hogy ezeknek az országoknak az elnökei még a neoliberális modellt használják. Vagy már a kapitalista-imperialista rendszerek ellen vannak. De tudnia kell azt hogy, hol van az Egyesült Államok keze ezekben az országokban. Mert ott nincs fejlődés, az ilyen országokban, ahol az Egyesült Államok akarja Latin-Amerika népeit felszabadítani. A Karib-tengeri országok nem tudják folytatni fejlődésüket, mert az USA kertjében vannak.
TS: És milyen legyen a szerkezete ennek az új testületnek? Hogy az ne legyen egy lényegtelen szervezet, mint amit a többi régióban látni?
EM .- Ez egy folyamat. Attól a pillanattól kezdve, hogy találkoztunk Brazíliában, 14 hónappal ezelőtt még nagyon fontos volt a kapcsolatok kialakítása. Kubával és a bevándorlókkal kapcsolatban például. De minden benne van azokban a dokumentumokban, amit most a legjobb pillanatban elővettünk, hogyan valósíthatók meg ezek a korábbi javaslatok. Olyan országokban, mint a latin-amerikai és a karibi térség országai. Van egy kötelezettségünk. Hogy terjesszünk elő egy javaslatot, a velünk együttműködő latin-amerikai országokkal. Például, milyen legyen a viszony az amerikai birodalommal. Az elmúlt évben egyre jobb megegyezés született azoknál a dokumentumoknál, amely a Kuba elleni gazdasági blokáddal volt kapcsolatban. Az Egyesült Államok azt mondta a nyugdíjba ment nagykövetnek, hogy nem oldja fel a blokádot. Ezért néhány elnök megijedt ettől, de nem baj. Ezért mondom azt, hogy minden olyan folyamat, amely Latin-Amerikát gátolja az azért van, mert az Egyesült Államok mindent megakadályoz. De azt is szeretném mondani bolíviai tapasztalatból, hogy még a Nemzetközi Valutaalapnál is jobbak, mint amit tesz Amerika. A szolidaritás fontos a kiegészítő elem, annak érdekében, hogy a felszabadító folyamatok Latin-Amerikában megtörténjenek.
TS: Fontos-e az új szervezetnek az, hogy majd párhuzamosan működnek az Amerikai Államok Szervezetével? Az Amerikai Államok Szervezete miért nem akar jólétet?
EM: Először is úgy érzem, hogy például a Rio-csoport el fog tűnni. Másrészt sok múlik azon, hogy az új szervezetnek mennyire sikerül felgyorsítani az országok felszabadítását az imperializmus alól. Harmadszor az OAS (Amerikai Államok Szervezete) továbbra is haldoklik. Az utolsó kínszenvedésénál tart, de sok múlik azokon a kormányokon és elnökökön, akik a latin-amerikai és a karibi térségben vannak.
TS: Mi lenne az üzenete Latin-Amerikának és a Karib-térségnek abból a szempontból, hogy az Egyesült Államok nem felel meg ennek az új regionális blokknak?
EM: Én azt mondanám, hogy az amerikai elnököt meg kell fognunk ennek az ügynek. De az embereket egyesíti az, hogy többségében vannak az antiimperialista emberek, mivel Latin-Amerika emlékezik a gyarmati korszakra és a függetlenségi harcokra. Ez majd megérinti az országok elnökeit és egyesíti őket. Népünk, amely antiimperialista egységben van, egységesíti a többi miniszterelnököket is, s lehetővé teszi azt, hogy végleg felszámolják az amerikai imperializmust.
TS: Az egyik kérdés azzal azzal fenyeget, hogy feloszlatják az UNASUR-t. Ennek értelmében volt a az Egyesült Államok és Kolumbia hadsereg közötti együttműködés Milyen mértékben érinti a katonai bázisok kérdése a Rio-csoportot? Ez is részét képezi a konfliktusoknak a csoporton belül?
MS: Egyes országokat megosztja ez a politika, az embertelen kapitalizmus. A kapitalizmus irracionális és korlátlan iparosítást jelent, ez az alapja. Emlékszem a tavalyi csúcstalálkozóra, amikor az amerikai elnök, Barack Obama azt mondta: "Nem vezető partnerek vagy fiatalabb partnerek kellenek, hanem csapatokat küldök, hogy megszilárdítsák a katonai bázisokat és az új katonai bázisokat Latin-Amerikában.” Miért fontos ez? Azért, mert új szervezet kell, az USA nélküli OAS. Lesz némi különbség az elnökök között. Mindegy, csak legyen elnöke a szervezetnek. A latin-amerikai népeknek és kormányoknak az lesz a nagy előnye, hogy az Egyesült Államok nálkül is fognak boldogulni.
TS: De nemcsak az USA-nak vannak geostratégiai érdekei ebben a térségben. Nagy-Britanniának is szükségesek az erőforrások Argentínában, a kárigények ügyében.
MS: Minden latin-amerikai és karibi ország csatlakozni fog Argentína mellé, hogy megvédjék a Falkland-szigeteket. Meg vagyunk győződve arról, hogy a szigetek Argentínáé. Latin-Amerikában azonban egyes birodalmak már kudarcot vallottak. Korábban a brit birodalom, a római birodalom, és sok más birodalom. Ezek sikertelen kísérletek voltak Latin-Amerika politikájának a megvátoztatására. A jelenlegi helyzetben sokkal fontosabb, hogy együtt legyünk. Mi a különbség az angol és az amerikai megszállási politika és terjeszkedés között? Latin-Amerikában meg kell győznünk az itt élő embereket és a miniszterelnököt arról, hogy megvédjék a szuverenitásukat és a latin-amerikai területeiket. A szervezők a csúcstalálkozón vannak. Az államok ott vannak. Szerencsére még nem kérték fel Honduras új elnökét, hogy jöjjön el, mert ő természetesen nem kívánatos személy ezen az államfői csúcstalálkozón.
TS: Haiti elnöke hagyományosan támogatja a javaslatokat. Egyre nagyobb mértékben függőségben van az ország. Milyen javaslatot tenne ez a találkozó számukra?
MS: Az együttműködés Haiti-vel nem lehet geopolitikai érdekek függvénye. Együttműködést kell államonként csinálni. Együttműködés történik a világban. A világ nem lehet magánüzleti vagy civilszervezetek ügye.
TS: Mi egy olyan időszakban vagyunk, amikor elnöki és parlamenti választások vannak Latin-Amerikában. A latin-amerikai helyzet előrehaladását mutatja, hogy már jobbak az új kormányok a térségben? Mit gondol erről?
EM: Azt hiszem, hogy az emberek azonosították már a belső ellenségeiket. A nemzeti oligarchákat, akik a legjobb eszközök az amerikai imperializmus számára. A neoliberálisok utódairól van szó, akik még mindig életben vannak néhány országban. A politikai pártok szolgálatában transznacionális érdekeket szolgálják. A kapitalizmust szolgálják. . Abban az időben a lakosság könnyebben megtalálta a vereség okát a belső ellenségben. A külső és belső összeesküvések akadályozzák a forradalmi folyamatokat.
TS: És például mit szól az új jobboldali kormányhoz Chilében? Akiknél természetesen ott van Bolívia tengeri kérelme is.
MS: Szerencsére az államaink közötti megállapodás 13 pontja alapján van ez a téma a tengerről. A 13 ponttól függetlenül a kormány folytatni foglya ezt a párbeszédet a tengeri témáról. Ezt a kérést nagyon tisztelik az új hatóságok és a chilei emberek.
TS: Elnök úr, bekerültél a történelembe, mint az ország első bennszülött elnöke és a közelmúltban újból kineveztek. A történelemben először a miniszteri csapatban férfiak és nők egyenlő arányban vannak. Mit jelent ez?
EM: Az őshonos népek történelme elsősorban azt bizonyítja, hogy ők voltak a leginkább megalázottak, a megsértettek, a megkülönböztetettek. Őket gyűlölték a társadalomban. Másodszor, a nők is különböző társadalmi osztályokban voltak. Ők is a leginkább kirekesztettek voltak. Akkor azt gondoltam, hogy ez egy megkülönböztetés az őshonos emberekkel. A nők hátrányos megkülönböztetésben a nők a társadalom szélére sodródtak. Akkor eldöntöttem, hogy támogatom a leginkább marginalizálódottakat, a bennszülötteket és a nőket. Ez a megoldás a mi népünk számára Bolíviában.
TS: Még az ilyen kinevezések is ellentmondásosak. Mit mondasz azoknak, akik azzal vádolnak, hogy magad választottad ki a bírói rendszer képviselőit?
EM: Vannak emberek, akik tiltakozntak. Viszont a bolíviai nép nagyon boldog, hogy forradalmasítás történik az igazságszolgáltatás területén. A 18-as törvény szabályozza ezt. Ez kimondja, hogy az igazságügyi hatóságok nincsenek, nem lehetnek rokonai vagy barátai. Evo Morales sem lehet az. A 18-as törvény csak azt tudja, hogy két bíró Dr. Lino Fernandez, Oruro-ban és Dr. Freddy Torrico, Cochabamba-ban. A többieket nem tudom. Én párszor tárgyaltam a törvényről az iskolákban. Én konzultáltam a szociális mozgalmakkal, parlamenti képviselőkkkel, hogy válasszák meg a legjobb ügyvédeket. A legjobb ügyvédeket, hogy az igazságszolgáltatásban is megtörténjen a forradalom. Ez az ügy hatalmas fogadtatásban részesült, nagyon boldog volt mindenki. Most leginkább attól függ minden, hogy az ügyvédek és jogászok csapatai mennyire vesznek részt az igazságszolgáltatás jelentős átalakításában.
TS: A legutóbbi választási győzelme és az új parlament összetétele milyen mértékben egyesíti a változási folyamatokat, az Ön országában?
MS: Nem kell összevonni. Voltak pártok, amelyek a kétharmados szabályok elfogadására szólítottak fel. A bolíviai népet most már kétharmadban a szenátusban és kétharmadban a képviselőházban képviselik.Ezért nincs joga panaszkodni senkinek a kétharmadra. Az első dolog a törvénykezési kötelesség, az ország felépítéséért. Az új állam alkotmányát végre kell hajtani.
TS: És mi lenne a legfontosabb kihívás, amivel szembe kell nézzen a közeljövőben? Ezekkel a folyamatokkal kapcsolatban?
EM: Az iparosítás, a természeti erőforrások, a beruházások a termelő szektorban. Hogy legyen elegendő ennivalót a bolíviai nép számára. Vízierőművek telepítése sok helyen, amit a Mother Earth (Föld Anya) ad nekünk. Sok hatalmas beruházás van, hogy a gazdasági növekedés előnyei a mikroökonómiára is kihassanak, vagyis a kis családokra is. Mi biztosítottuk a makrogazdasági stabilitást, a demokráciát biztosítotottuk. Most rátérhetünk arra, hogy megoldjuk a szegénységség kérdését, ez a mi harcunk.