Mi lesz veled, Falkland? Napokra vagyunk a háborútól?
Mint arról korábban beszámoltunk, a Malvinas-közeli brit olajfúrók felállítása és közelgő üzembe helyezése újra felvetette a Falkland-kérdést, úgy a közéletben, mint diplomáciai körökben. Miután Nagy-Britannia képviselői fikarcnyit sem engednek a kérdésben, Argentína egyre drasztikusabb eszközökhöz folyamodik. Hogy Cristina Kirchner argentin elnöknő a próbafúrások közeledtével a retorikai síkról a kőkemény diplomáciai nyomás és a cselekvés útjára lépett, az immár nem kérdés. Van is rá oka: ha hinni lehet a Londoni Geológiai Társaság 1998-as tanulmányának, a Falkland-szigeteket övező tengerrészből mintegy hatmilliárd hordónyi olaj nyerhető ki, ami mind brit, mind argentin viszonylatban hihetetlenül magas szám. Február 11-én Argentína kitiltotta az ország összes kikötőjéből a „Thor Leader” nevű hajót, mely a Desire Petroleum olajvállalat kutatásaihoz szállított volna anyagokat a szigetekre. Alig néhány nap múlva Cristina Kirchner aláírásával szentesítette azt a rendeletet, mely kikötötte, hogy „minden hajó, amely a kontinentális Argentína kikötőiből Malvinasra kíván áthajózni, vagy argentin felségterület alatt álló vizeken halad keresztül Malvinas felé, vagy árut szállít e kikötők között, az argentin kormány előzetes engedélyét kell kérje.” Kirchner a dekrétum aláírásakor azt is megjegyezte, a legfelsőbb bírói fórumokig is hajlandó elmenni „az argentin erőforrások potenciális [brit] felderítése és kiaknázása” miatt, s az is elhangzott, hogy júniusban az ENSZ színe előtt is tiltakozást fogalmaz meg. A terv, miszerint az argentinok az ENSZ közbenjárásával akarnak tárgyalásokat (vagy ahogy sokszor nevezik, „dialógust”) kikényszeríteni a britekkel, az az ezt követő napokban vált világossá, mikor kiderült, Jorge Taiana külügyminiszter személyesen utazik New Yorkba, hogy tárgyalásokat folytasson az ENSZ főtitkárával, Ban Ki Mun-nal. Taiana célja egészen világos a jövő szerdai tárgyalások során: el kell érnie, hogy Argentína és Nagy-Britannia tárgyalóasztalhoz üljön és „megvitassa a leglényegibb kérdést: a sziget fölötti fennhatóságot”. A látogatás céljáról beszámoló Jorge Argüello argentin ENSZ-nagykövet nem felejtette el emlékeztetni a közvéleményt arról, hogy országa közeledési kísérletei rendre brit elutasításba ütköznek, s arra sem volt rest, hogy megrója Gordon Brownt és a briteket folyamatos „háborús rémképeik” miatt. Hogy e rémkép folyamatosan ott lebeg Nagy-Britannia felett, az bizonyos, de az sem elhanyagolandó részlet, hogy nem a politikusok, hanem elsősorban a média táplálja. A legnagyobb példányszámú bulvárlap, a Sun például múlt csütörtökön címlapon hozta a hírt, miszerint a britek két hadihajót és egy szállítóhajót küldtek Port Stanley kikötőjébe - amit a védelmi miniszter azonnal cáfolt. Ruperto Godoy képviselő BBC Mundo-nak adott nyilatkozata alapján az is biztosra vehető, hogy Argentína nem csupán az ENSZ segítségére számít a kérdésben, de egyfajta kontinentális összefogásra is. Így jövő héten nem csupán New Yorkban, de a mexikói Cancúnban is szó lesz a Falkland-konfliktusról a Río-csoport soros ülésén, Godoynak pedig kétsége sincs afelől, hogy „Argentína megértésre számíthat a kérdésben a résztvevő országok részéről”. Hogy ez mennyire így van, arra bizonyíték, hogy a szubkontinens egyik fő „megmondóembere”, Hugo Chávez „Aló, Presidente” című műsorában alaposan kiosztotta II. Erzsébetet, antiimperialista ideológiája fő mentsvárát. „Anglia királynője, a birodalmak ideje lejárt, nem vetted észre? Hagyd békén Malvinast (…) A dolgok megváltoztak 1982 óta, királynő asszony. Az Argentínát ért agresszió esetén ez a testvéri köztársaság nem marad egyedül” - mondta szokásos tegezős stílusában a venezuelai elnök (azt ugyan nem részletezte, hogy adott esetben milyen segítséget várhat tőle Kirchner és kormánya). Hogy a kampányszerű argentin követelések társadalmi megegyezésen alapulnának, azt túlzás lenne állítani: a BBC Mundo Buenos Aires-i rögtönzött közvélemény-kutatása alapján a legtöbben merő retorikának és populista fogásnak tekintik a Kirchner vezette akciót. Nem biztos, hogy rossz nyomon járnak: Argentínát mélyen érintette a válság, az infláció egyre nagyobb, az agrárszektor sztrájkol, a peso árfolyamánál pedig csak az elnökasszony népszerűsége van mélyebben. S hogy mit szólnak maguk a (nagyrészt angol ajkú) falklandiak az argentinok "felszabadító" akciójáról? Nos, ők egyelőre finoman szólva sem aggódják halálra magukat. „Mindig is volt politikai feszültség. Ebbe születtem bele és ebben nőttem fel, és mindig is jelen lesz” - mondta Betty Turner helyi lakos, a BBC tudósítója pedig úgy látja, a lakosság „sztoikus és felkavarhatatlan” a kérdésben. Az első próbafúrásokkal megbízott Desire Petroleum mindenesetre hétfő délután, a viták kereszttüzében is megkezdte munkáját. Már csak egy a kérdés: belelép-e újra Galtieri tábornok hérakleitoszi folyójába Kirchner elnökasszony? (kitekinto,részlet) Kép: Chavez, Morales besegít az argentin elnöknőnek
ANGLIA MOST NEM FOG HÁBORÚT KOCKÁZTATNI
ANGLIA MOST NEM FOG HÁBORÚT KOCKÁZTATNI
Nem ugyan az a helyzet mint 1982-ben... Nem igazán értem, hogy a szigetlakók miért inkább angol érzelműek, de valaki biztosan tudja az okát. Az eset igazolja, hogy az ENSZ semmit sem ér, érdemben egyetlen konfliktus megoldásában sem segített - most sem fog, hiszen az USA és Anglia vétójoga miatt esély sincs döntést hozni (BT határozatot) - láthatóan az egész intézményre kár a pénzünket pazarolni, az egyes szakfeladatokat ellátó intézményeit pedig a pénzvilág vágta zsebre. Pl. téves járvány riasztás. Tegyük fel tényleg van - sok - olaj. Megkezdik az angolok a kitermelést - ami évekig tart. És végig ki lesznek téve a támadásoknak - környezeti katasztrófa fenyeget, vagy valódi háború. Mindkettőért fizetek. Én is, hiszen ami az EU-nak pénzbe kerül az engem is levesz. Remélem azért zsoldosként nem kell háborúba indulnom. (kitelinto,fórumából)
ÚJABB MOSZAD-ÜGYNÖKÖK
Az ausztrál kormány csütörtökön bekérette az országba akkreditált izraeli nagykövetet, miután a dubaji rendőrség szerda este bejelentette, hogy újabb 15 hamis brit, francia, ír és ausztrál útlevelet használó gyanúsítottat azonosítottak, akik részt vettek a Hamász egyik vezetőjének likvidálásában januárban. Az ügyben megvádolt személyek száma ezzel 26-ra emelkedett. (FH)
AUSZTRÁLOK KEMÉNYEK
Kevin Rudd ausztrál kormányfő figyelmeztette Izraelt, hogy Ausztrália "nem marad néma az ügyben". "Komoly aggodalomra ad okot, ha bármelyik állam ausztrál útleveleket használ vagy hamisít, különösen ha gyilkosság végrehajtásának szándékával" - mondta a miniszterelnök az ABC rádiónak, hozzátéve, hogy tisztázni fogják a kérdést a zsidó állammal, és az izraeli nagykövetet csütörtökre bekérették a külügyminisztériumba. (MTI, részlet)
KÍNA LECKÉZTETI USÁT
Peking arra figyelmezteti Washingtont, hogy "legyen óvatos, amikor kijelentéseket tesz, vagy cselekszik" - annak érdekében, hogy megelőzze a kétoldalú kapcsolatok további romlását - jelentette ki a védelmi tárca szóvivője csütörtökön azt követően, hogy sajtójelentések szerint az Egyesült Államok korszerű - F-16-os - harci gépek eladását fontolgatja Tajvannak. (MTI,részlet)
OROSZOK
Medvegyev felelős magatartásra szólította fel Iránt
Felelősségteljes magatartásra szólította fel Iránt annak atomprogramja ügyében Dmitrij Medvegyev a Paris Match című francia hetilapnak adott interjújában. Az orosz elnöki interjú szövegét a Kreml hivatalos honlapján tették közzé csütörtökön. Ebben Medvegyev kitért a Mistral típusú francia helikopterhordozó hadihajók tervezett orosz megvásárlására is.(nepszava)
ARGENTINA
Az argentin külügyminiszter az ENSZ főtitkárának közbenjárását kérte annak érdekében, hogy Nagy-Britannia tartózkodjon a további "egyoldalú lépésektől" a Falkland-szigetek ügyében. Jorge Taiana 45 perces megbeszélést folytatott Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárral New Yorkban helyi idő szerint szerdán. A találkozó után az argentin politikus elmondta: arra is megkérte a főtitkárt, hogy figyelmeztesse Londont az ENSZ vonatkozó közgyűlési határozatainak tiszteletben tartására. A világszervezet közgyűlése 1965 óta minden évben határozatot fogad el, amelyben felszólítja Nagy-Britanniát és Argentínát, hogy folytassanak tárgyalásokat a vitatott hovatartozású szigetcsoport sorsáról, illetve ne tegyenek olyan egyoldalú lépéseket, amelyek nehezíthetik a helyzetet. "Argentína készen áll a párbeszédre, de Nagy-Britannia nem hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni" - jelentette ki Taiana. Hozzátette: London hozzáállása különösen aggasztó, tekintettel arra, hogy rendkívüli felelősséggel bíró országról, az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjáról van szó. Nagy-Britannia és Argentína 1982-ben 74 napos háborút vívott a szigetek birtoklásáért. A konfliktus az argentin erők fegyverletételével zárult. Az utóbbi hetekben ismét éleződni kezdett a feszültség Nagy-Britannia és a területre továbbra is igényt tartó Argentína között. Buenos Aires hajózási szigorításokat vezetett be, miután hírét vette, hogy Nagy-Britannia olajfeltáró fúrásokra készül a szigetek körüli vizeken. Brit sajtóértesülések szerint a brit királyi haditengerészet erősítést küldött a vitatott hovatartozású szigetekhez, és a brit miniszterelnök a terület megvédésére tett "előkészületekről" beszélt. A Desire Petroleum PLC brit olajipari vállalat hétfőn közölte, hogy a szigetektől hatvan kilométerre északra próbafúrásokat kezdett Argentína határozott tiltakozása ellenére. Taiana szerint Nagy-Britannia megsérti a nemzetközi jogot az Atlanti-óceán déli medencéjében elterülő szigetek környékén végzett fúrásokkal. Az ENSZ-főtitkár és az argentin külügyminiszter találkozója után Mark Lyall Grant, Nagy-Britannia ENSZ-nagykövete leszögezte: nem fér kétség Nagy-Britannia szuverenitásához a Falkland-szigetek felett. Lyall Grant szerint a felmérések is azt mutatják, hogy a szigetcsoport lakosságának többsége továbbra is Nagy-Britannia fennhatósága mellett foglal állást. "Egyértelmű, hogy a Falkland-szigetek kormányának jogában áll az energiaipar fejlesztése a felségterületéhez tartozó vizeken, és mi ezt a legitim törekvést támogatjuk" - tette hozzá a brit diplomata közleményében.(MTI)
