ÚJRA ALAKULÓ DÉL-AMERIKALassan egy hét telik el és hazai hírekben teljesen elhallgatták a MEXIKÓI CSÚCSTALÁLKOZÓT, ahol a közép és délamerikai államok vezetői vitatták meg azt, hogy létrehoznak egy független szervezetet az USA nélkül. Síri csönd van. Nemcsak a hazai hírekben hallgatnak erről, hanem a világsajtóban is. Úgy tesznek, mintha ez egy nem komoly esemény lett volna. Pedig az volt. Főleg azok után, hogy két jelentős esemény történt az utóbbi időben a déli kontinensen. Az egyik az, hogy Amerika katonai támaszpontot és kiképzőtábort létesített Kolumbiában, hogy a szomszédos Venezuelát így fenyegesse. Chavez már visszaszólt, hogy odacsap, ha országát piszkálják. Így már jobban érthető, hogy a Haitiba miért rohantak el gyorsan amerikai csapatok, a földrengés borzalmait kihasználva. Nem, nem a néger nyomorultakat megmenteni. Hanem azért rohantak oda katonai csapatokkal, hogy újabb támaszpontot építsenek ki, Venezuela közelében. A másik esemény a Falklandi ügy, amely a közeli hónapokban meleg téma lesz, bár a helyszín ott a szigeten fagyos. Amerikának nagyon nagy veszteség volt, hogy Venezuela kicsúszott a karmai közül. Egyrészt a hatalmas olajkincsek miatt, másrészt Chavez elnök szelleme miatt, amely terjed egész Dél-Amerikában.
Nincs helye az USA-nak az új amerikai szervezetben
Kettészakadt Amerika!
Kettészakadt Amerika!
(Megjegyzésünk pirossal közbeszúrva)
A hét elején latin-amerikai és karibi vezetők a mexikói Cancúnban egy új amerika-közi szervezet létrehozásáról döntöttek, melyből azonban kihagyják Kanadát és az Egyesült Államokat - tudta meg a Kitekintő munkatársa Jaime Barberis ecuadori nagykövettől. Az egyelőre a Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége nevet viselő nemzetközi szervezet azonban a tervek szerint csak jövő júliusban kezdi meg hivatalos működését a második, caracasi csúcstalálkozó keretében - értesült a BBC Mundo. Felipe Calderón mexikói elnök szerint a új szervezet az éppen ülésező, konzultációs mechanizmusként működő Riói Csoport, valamint a Latin-amerikai és Karibi Csúcs az Integrációért és Fejlődésért (CALC) nevű szerveződés örökébe fog lépni. Az új regionális szerveződés létrehozásának legfőbb támogatója Bolívia, Brazília és Venezuela volt, a legtöbb ország azonban úgy gondolja, hogy intézményesített együttműködésüknek "tudnia kell együtt élni" az Amerikai Államok Szervezetével (OAS/OEA). Leonel Fernández dominikai elnök (egyáltalán nem tényező) kevésbé lelkesen nyilatkozott, szerinte a szervezet még nem érett a régió egyesítésére, életre hívásához először le kell fektetni az intézményi kereteket - tudta meg az EFE. Szükséges tisztázni továbbá azt is, hogy mi lesz a sorsa a Riói Csoportnak, illetve más, korábbi integrációs szerveződéseknek. Az új Közösség elsősorban a nemzetközi jog, a béke és az államok egyenjogúságának előmozdítására, valamint az érintett államok nemzetközi mozgásterének növelésére hivatott - mellőzve az Egyesült Államok gyámkodását, bár a meghívottak között nem szerepelt Honduras (Hondurasban egy cionbérenc puccsista vezetés van, akik Amerikától kapták a segítséget) sem, a tavaly nyári katonai puccs idején felfüggesztett OAS-tagságára hivatkozva. Emellett a térség politikai és gazdasági integrációjának erősítését is szolgálni fogja a Közösség, mely az olyan új és aktuális kihívásokra is választ keres, mint például a klímaváltozás kérdése (nemcsak a klímaügyről van szó, hanem a főleg a gazdasági és politikai együttműködésről), mellyel kapcsolatban eddig számos egyéni kezdeményezés is született korábban. Ilyen volt a bolíviai elnök, Evo Morales felhívása a Népek Világkonferenciája a Klímavédelemért és az Anyaföld Jogaiért elnevezésű áprilisi találkozón való részvételre, illetve az ecuadori "Yasuní ITT" kezdeményezés, melyről Jaime Barberis, az Ecuadori Köztársaság magyarországi nagykövete is beszélt lapunknak. A latin-amerikai államok többségének ma választania kell az ökológiai sokszínűség megőrzése és a külföldi beruházások ösztönzése között. Mind felismerték a klímaváltozás negatív hatásait, illetve felmérték azok csökkentésének lehetséges módjait, ehhez azonban külső, nemzetközi segítségre van szükségük a jórészt a harmadik világhoz tartozó országoknak. Az először 2007 folyamán felvázolt "Yasuní ITT" kezdeményezés - melyet a cancúni csúcsról kiadott nyilatkozat is szélesen támogat - alapja is a nemzetközi felelősségvállalás. A környezetvédelmi program az ecuadori Yasuni Nemzeti Parkról kapta nevét, melyet az UNESCO két évtizede védett természeti területté nyilvánított. A rendkívül gazdag biodiverzitású amazóniai terület azonban hatalmas kőolajkincset is magában rejt - a becslések szerint 846 millió hordó nyersolajat, melynek értéke körülbelül hatmilliárd dollár. Az ecuadori kormány elhatározása értelmében örök moratóriumot szabnak ki az olajkitermelésre pénzügyi kompenzációért cserébe, melynek értéke megegyezik a moratórium révén elkerült szennyezésével. Az e célra létrehozott pénzügyi alaphoz többek között már Németország, Franciaország és Belgium is hozzájárultak önkéntes felajánlásaikkal. A korábbi, eddig feloldatlan ellentétek is megmutatkoztak a kétnapos találkozón. Míg Álvaro Uribe, kolumbiai és Rafael Correa, ecuadori elnök országaik két éve megromlott viszonyát igyekeztek helyreállítani (az ecuadori elnök Chavez és Morales oldalán áll), addig Uribe és a venezuelai Hugo Chávez az Infolatam értesülései szerint "elküldték egymást melegebb éghajlatra", miután a kolumbiai kormányfő a venéz-kolumbiai gazdasági kapcsolatok befagyasztását az USA kubai embargójához hasonlította, ugyanis Chávez felfüggesztette a két ország közötti kereskedelmet a kolumbiai USA katonai bázisok miatt. Evo Morales bolíviai elnök pedig azzal vádolta Uribét, hogy a cancúni csúcson az új latin-amerikai és karibi integráció hátráltató erejeként lépett fel, mint az USA legfőbb térségbeli támogatója. A Riói Csoport - melynek ideiglenes elnökségét Chile vette át a mexikói csúcs alkalmával - ülésén napirendre került az új hondurasi kormány kérdése, Haiti újjáépítésének ügye, valamint a kiújuló falklandi konfliktus, mely utóbbit érintően minden résztvevő állam Argentína mellett sorakozott fel: még a fúrások megkezdése előtt, az ENSZ közvetítésével tárgyalóasztalhoz kell ülnie Argentínának és Nagy-Britanniának a szigetek feletti fennhatóság kérdésének újratárgyalása érdekében. Most még nehéz, és nem is ajánlatos jóslatokba bocsátkozni az új Közösség hatékonyságát, eredményességét illetően, azonban a korábbi integrációs formák eddigi tapasztalataiból érdemes lenne levonni a tanulságot, mikor az új intézményes keretek körvonalazódnak. Mintául szolgálhat az 1948-ban született Amerikai Államok Szervezete (OAS), a 2008-ban létrejött Dél-amerikai Nemzetek Uniója (UNASUR) vagy az 1991-től működő Déli Közös Piac (Mercosur). (a lap kihagyja az ALBA államok szervezetét, amely jól működik) A vezetők elmondása szerint az új Közösség fő célja az, hogy a térség hatékonyabban léphessen fel a nemzetközi porondon a globális kérdések megvitatásában, illetve erősítse a köztük lévő politikai és gazdasági kohéziót. Ez nem csak az államok, hanem az egyes országokon belüli egyenlőtlenségek, eltérő adottságok miatt rendkívül nehezen működött, vagyis a belső fejlődés továbbra is elengedhetetlen feltétele marad a regionális kohézió megteremtésének. (kitekinto, részlet)
