2010. február 7., vasárnap

FEBRUÁR 7 – JOBBIK ÜZENT ORBÁNNAK


JOBBIK ÜZENET
ORBÁN RÁGALMAIRA
Orbán Viktor a cionista érdekek élharcosa legutóbbi beszédében a szélsőségek elleni fellépéssel fenyegetőzött. Orbán olcsó trükkel, saját magát és pártját középre helyezte. Ők a jók. A szentek és a sérthetetlenek. Aztán jönnek a szélsőséges ördögök. Balról az MSZP-t nevezte meg szélsőséges ördögnek, míg jobboldalon a Jobbikot. Ez persze várható volt a Fidesztől, hiszen más politikai erő nincs a láthatáron a Jobikon kívül, akitől tartania kell. Kérdés, hogy a választások után – amikor az eredmények már láthatók -, akkor mi lesz a Fidesz véleménye? Erről még korai jósolni, mert nagyon sok függ attól, hogy az induló pártok közül melyek tudják majd az elégséges szelvényt összeszedni, másrészt hány párt tud országos listát állítani? Persze ezek ha tudnak is, akkor sem tudnak hatásosan kampányolni a Fidesszel, MSZP-vel és a Jobbikkal szemben. Azonban az egyéni jelöltek győzelmén múlik a választás. Erről találgatni csak akkor lehet majd, ha lehet tudni, ha elkezdik a kampányt. Az biztosnak látszik, jogy a Jobbik és a Fidesz megkapja a szükséges kopogtató cédulákat. A Jobbiknak itt lehet hogy szerencséje lesz a fiatalok rétegénél, akik a Fideszt semmiképpen sem választanák. De a nyugdíjas tömegek változatlanul a legdöntőbbek a szavazásnál. Nagyon valószínű, hogy a Jobbik-Fidesz egyezkedést a választási eredmények fogják meghatározni. Az is biztos, hogy az MSZP és még néhány párt éket akar verni a Fidesz-Jobbik közzé, hogy csökkentsék a nekik adott szavazatokat.
JOBBIK ÜZENETE
A Jobbik szélsőségességének igazolására általában a Magyar Gárda tevékenységét és a nemzeti radikális párt Budaházy György melletti kiállását szokták felhozni, megfeledkezve arról, hogy mind a gárda, mind pedig a Budaházy elleni vádak rágalmakra és hazugságokra épülnek. (….) Áttérve Budaházy György ügyére: még a felületes szemlélő számára is nyilvánvaló, hogy koncepciós eljárásról van szó, aminek valószínűleg Draskovics Tibor, a bukott rendészeti és igazságügyi miniszter lehetett a kitervelője. Eleve abszurditás ugyanis terrorszervezet alakítását és működtetését feltételezni egy olyan emberről, aki évek óta folyamatos rendőri ellenőrzés alatt áll. Látványos, de minden esetben erőszakmentes akcióival ugyanis Budaházy már 2002-ben felhívta magára a rendőrség figyelmét. Így az ő esetében szó sem lehetett a terrorszervezet létrehozásához elengedhetetlen titkosságról. Amennyiben Budaházy mégis terrorszervezetet működtetett volna, nyilvánvaló, hogy "bűntársainak" lebukását követően illegalitásba vonul, vagy elmenekül az országból. Ehelyett bement a rendőrségre, hogy engedélyeztesse az ártatlanul letartóztatott emberek melletti tüntetést, ám őt is őrizetbe vették. Egyértelmű, hogy Budaházy a rendőrségnek még a közelébe se ment volna, ha az ellene felhozott vádak megállják a helyüket. Az is furcsa, hogy az állítólagos terrorszervezet célpontjai között sehol nem jegyzett, az országos közéletben teljességgel ismeretlen szocialista politikusok szerepeltek. Márpedig egy falusi aktivista elleni merényletnek – még akkor is, ha országgyűlési képviselő – semmi értelme nincs. A terroristák számára az igazi hírverést csakis egy országosan, vagy nemzetközileg is ismert politikus elleni merénylet hozhatná meg, ám a vád szerint erről szó sem volt. Igaz, történtek Molotov-koktélos támadások ismert közszereplők ingatlanai ellen is, de az ezeket elkövető humánus terroristák gondosan ügyeltek arra, hogy még csak véletlenül se keletkezzen személyi sérülés, vagy komolyabb anyagi kár. Draskovics bizonyítékhamisítási ügyének ismeretében – amiért a volt miniszternek még a bíróság előtt felelnie kell – egyértelműen megállapítható, hogy Budaházynak soha, semmiféle köze nem volt a terrorizmushoz. Az ellene felhozott vád pedig nem a tényekre, hanem néhány Draskovicsék által megvásárolt ember rágalmaira épül. Ez a Fidesz közeli Hír tévé Célpont című műsorának riportjából is egyértelműen kiderült. Mindezek ismeretében a nemzeti radikalizmusról tett orbáni megállapításokat is be kell sorolni a politikai rágalmak és hazugságok közé. (Varga Imre, barikad, részlet)