MOCSOKRÁCIA MÚLTJA ÉS JELENE
Kádár-Orbán-Kertész
Kádárt kitárgyalták már óvatosan, nehogy a híveinek lelki sérülést okozzanak. Dehát kik voltak és kik maradtak meg Kádár hiveinek? Az 1956-os forradalmat követõ megtorlások után enyhülés következett be. A nyugati tőke kölcsönöket kezdett folyósítani a "stabilizálódó" Magyarország részére. Ismert a dollármilliárdok sorsa is. A pénz jelentős része a Szovjetunióba kötött ki, kisebb részüket felzabáltatták a néppel, hogy bizonyítsák a szocialista rendszer életképességét. Hogy ez a parancsuralmi gazdasági rendszer mennyire ingatag lábakon állt, azt megszemlélhettük a szocialista tábor minden országában. Titó Jugoszláviája liberálisabb politikát folytatott, mint a többi keleti blokk országa. Viszont a nagy partizánvezér halála után pár évre, összeomlott a jugoszláv gazdaság is. Itt ugyanaz a nézet alakult ki, mint Magyarországon: Meghalt Titó és vége a jólétnek. Az igazság az volt, hogy Jugoszlávia is felhalmozott hatalmas méretű külföldi adósságot és a visszafizetés ideje elérkezett. Az országnak fizetnie kellett könyörtelenül. Ekkor még Magyarország dőzsölt, mert kapott az ország további hiteleket. A hetvenes években lehetett olvasni eldugott helyeken, hogy beleestünk az adóságcsapdába, de az elvtársak gondoskodtak arról, hogy a nagy néptömegek nehogy pánikba essenek. A szocialista tervgazdálkodás továbbra is 100 % felett teljesítette a tervet. Persze csak papíron. Magyarország is néhány lépés hátránnyal bandukolt a végzete felé, úgy mint a többi szocialista ország. Hogy ezt a folyamatot a néptömegek nem értették ill. nem is érdekelte őket, az abból az egyszerű tényből fakadt, hogy nem volt megengedett az ország bajairól nyilvánosan beszélni. A köznép többsége pedig mint mindíg, képtelen a következetes gondolkodásra, mert csak a ma érdekli. Magyarul mondva, megmaradtak bunkónak. És itt ugorjunk egy nagyot. Huszonegy év után elmondhatjuk, hogy az összeomlott szocializmus után a régi rend komiszárjai átmentették magukat az új rendbe. Megkezdődött a nagy rablás és dőzsölés. A nép azt látta, hogy húzzák az ország vagyonát széjjel a volt KISZ-titkárok és párttitkárok. Persze a jónép visszavágyott a langyos gulyáskommunizmusba. Akkor is visszavágyott, ha ezerszer elmondták neki, hogy a szocializmusa meghalt és kimúlt. Amikor a rab visszavágyik a börtön meleg priccsére és a zárkába, mert kapott enni és inni. Tudomásul kell venni, hogy a néptömegeket nem érdeklik a világ változásai és a történelm új szemlélete. A nép a hasával gondolkodik. Az új vezérkar pedig maximálisan alkalmazkodott a háttérhatalom elvárásaihoz, hiszen a létük tőlük függött és mivel a régi rendből sarjadzott ki szinte mindegyikük, ezért óvatosan kezelik a kritikát és ezért hagyták meghalni a nemzet árulóját és gyilkosát, Kádár Jánost. Ha az öreg gyilkos túlélte volna a szocializmus összeomlását, akkor az rettenetes teher lett volna a következő kormányok hátán. Felelősségre nem merték volna vonni, mert egy bírósági tárgyalás magával rántotta volna, de legalább is lerántotta volna a leplet erről a gyalázatos bandáról. És a többiek? - kérdézhetnénk joggal. Ennél a pontnál nem merészkedett tovább az Orbán-féle kanásztársaság sem, hisz Kádár egykori belügyminisztere Biszku Béla zavartalanul sétál az utcán. Maradjunk a tényeknél. Orbánt már ismerjük és azt is sejthetjük elég biztosan, hogy melyik utat választotta ez a narancslével leöntött színtársulat. Orbán hazudik szokása szerint és mellébeszél. Szavainak nincs súlya. Kertész Imre? Ki ez a szerencsétlen a nevetséges irodalmi Nobel-díjával? Tudjuk, hogy kik és hogyan adománnyozzák ezeket a Judeai- díjakat. Harmad és negyedosztályú senkiket erőltetnek rá a kulturális életre, akiket alig olvas valaki. Volt már ebből több botrány is a svéd Akadémia házatáján, de kit érdekel ez? Hogy mit gondolnak a németek a Berlinbe költözött Kertészrõl? Azt sem tudják, hogy létezik. A hatalom pedig eltartja, csak maradjon csendben. Hasonló sorsra jutott a legutóbbi Nobel-díjas, Herta Müller is, akinek kedvenc olvasmánya Kertész Imre. Legalább egymást olvassák. Volt már a történelemben egyiptomi kultúra, görög-római kultúra és iszlám kultúra a világ egyes részein, de most a judeo kultúra terjeszkedett rá az egész világra, csekély kivételtől eltekintve. Ez utóbbi annyiban különbözik az előzőktől, hogy nem kiemelkedõ teljesítményével került a kulturális élet élére, hanem erőszakkal. Látható és érezhető céljaik a minden más kulturák elleni gyűlölet. Eszközeik a rombolás és az erkölcstelenség dicsérete, dicsőítése. Svédországban már odáig fajúltak, hogy az ország legnagyobb "kulturális" rendezvénye a homokosok és abberráltak évente megrendezendő nemzetközi fesztiválja. Végigvonaglanak Stockholm fõutcáin erős rendőri felügyelet mellet és a "művészi" látványra kisereglik 400 - 500 ezer bámészkodó, gyakran a legfiatalabb családtagokkal együtt. Ez bizony a judeo-kultúra ajándéka. (1hozzászólás) Kép: a globalista, juedo-kultúra jelképei
