2010. február 1., hétfő

FEBRUÁR 1 - EGY JÓELVTÁRS LEBUKÁSA



Hogyan lett Hagyó Miklós az
MSZP egyik legbefolyásosabb embere?

Igyekezett mindig háttérben maradni, és így felhívni magára a döntéshozók figyelmét. Komoly támogatói kört épített ki a fővárosban. A politikus erejét mutatja, hogy a 2006-os önkormányzati választások után nem Hunvald György, hanem a Hagyó Miklós támogatójának számító Steiner Pál kaphatta meg a szocialista frakció vezetését. Az is beszédes, hogy a győztes főpolgármester, Demszky Gábor nem a szocialista nagyágyút, Molnár Gyulát választotta helyettesének, hanem Hagyó Miklóst. (..) Politikai felelőssége azután vetődött fel, hogy ő nevezte ki a BKV vezérigazgatójának Antal Attilát, és az ő mandátuma alatt köttettek azok a BKV-s tanácsadói szerződések, amelyek mögött a gyanú szerint nem volt tényleges munkavégzés, és azok a megbízási szerződések is, amelyek alapján milliós végkielégítéseket kaptak egyes alkalmazottak. Ráadásul az ő sajtóreferense volt Horváth Éva is, aki hivatalosan a BKV alkalmazásában állt, holott a közlekedési cégnél nem dolgozott. (inforadio, részlet)
EGY JÓZSIDÓ ELVTÁRS
Vidéken, Jászberényben születtem, 1967-ben. Tizennégy éves koromig a Jászságban éltem szüleimmel. Boldog évek voltak, mert ott lehetett előttem a példa: a jászsági emberek tudása, tapasztalata, szívóssága, életszeretete. A gazdálkodó családból egyenes út vezetett egy Sopron melletti élelmiszeripari szakközépiskolába, majd Szegedre a főiskolai élelmiszeripari szakra. A 120 hallgatóból tanulmányi eredményeink alapján tizedmagammal átvett a budapesti Kertészeti Tudomány Egyetem élelmiszeripari szaka, itt végeztem. Dolgoztam a Jászberényi Tejüzemben, majd egy nagy élelmiszeripari cégnél, de közben tudományos publikációim is megjelentek. Megkezdtem PhD tanulmányaimat is, kutatási témaként a hazai élelmiszer kiskereskedelem helyzetét választottam. (…) Ami a fővárosi és kerületi kötődésemet illeti: az egyetemi évek óta (1989) kötődöm Budapesthez. A XII. kerület kezdettől fogva szívemhez nőtt, sokat jártam kedvenc helyemre, a Normafához tanulni, gondolkodni, sétálni és pihenni. Már akkor vágytam rá, hogy ha a sors lehetőséget ad rá, itt teremtsem meg otthonomat. Egy évtizede a Normafához közel megtaláltam ezt az otthont. (Hagyó saját életrajza, honlapjáról, részlet)
Hagyó életrajzát magyarra kéne lefordítani, mert nem magyar nyelven szól. Dicséri a jászmagyarok, csakhogy a jászok azok nem csalók. És a jászok jövedelme munkából van, nem pedig csalásból. Nevetséges, hogy "tudósnak" állítja be magát, miközben agytekervényei a zsidó kereskedői csalás szerint működnek. Hát persze, hogy nem egy külvárosi kerületbe vetette ki a sors, hanem a káderdűlőbe, Buda kiemelt helyén. Nem túlzás azt állítani, hogy Hagyó eddigi életében még hasznos, termelő munkát soha nem végzett. Ő mindig a döntéshozók közé "keveredett". Az ilyen Hagyó-féléket azonnal a közelkeletre kéne exportálni, hogy ott boldogítsák fajtájukat. Kép: Hagyó