A Zsidó-Duna-tévé vallási műsorában egy „tudós” nő azt állította, hogy az ókori zsidószentély lerombolása előtt a zsidók „földműveléssel foglalkoztak”. Persze erre semmilyen tárgyi bizonyítékot még nem sikerült felmutatniuk, egyetlen múzeumban sincs erről tárgyi emlék. Gyorsan megjegyezzük, hogy a zsidók többsége az ókorban rablóhorda módjára élt, egy másik részük kereskedéssel foglalkozott. A fennmaradó rész az rabbikból állt.
KAPASZKODJUNK MEG
Miután túlestünk ezen a sokkhatáson, újabb döbbenetes dolgot hallottunk a tudós szájából. Azt mondta a nő, hogy az ókori Izraelben a zsidók „terményadót” fizettek 10 %-ot. Már a kifejezés is hamis, hiszen az ókorban nem létzett Izrael nevű állam. A nő felsorolt 7 növényt, amelyet állítólag a zsidók „termeltek”. Ezek: búza, árpa, füge, olajbogyó, datolya, szőlő, gránátalma. Úgy tünik hogy az Újszövetségben előforduló gyümölcs és növényneveket másolták ki, bár Mózes könyveiben esetleg előfordulhat ezek közül valamelyik. A fentiek közül csak a búzát és árpát kellett termelni, mert a többi gyümölcsfa az vadontermő volt. Esetleg a szőlőből bort csináltak. Ha a zsidók az ókorban foglalkoztak volna növénytermeléssel, akkor ezt átörökítették volna a középkorba is. De erre semmi adat nincs. Az újkorban meg egyáltalán nem foglalkoztak földműveléssel. De sehol sem tudunk arról, hogy a római birodalom bukása után a zsidók bárhol is földműveléssel foglalkoztak volna. Ha be is kapcsolódtak ilyen dolgokba, abból azonnal kereskedés lett. Ahogy Magyarországon is a belopakodott galiciaiak átvették a malomipart, a gabonakereskedelmet, ami olyan jól sikerült nek
ik, hogy a magyar parasztok százezreinek Amerikába kellett kitántorognia.
ik, hogy a magyar parasztok százezreinek Amerikába kellett kitántorognia.KOCSIS ZOLTÁN BEZSIDÓZOTT
A múltkor (jan.23) már beszámoltunk arról, hogy Kocsis Zoltán, a jeles művész zsidó darabot vitt színpadra. Schönberg: Mózes és Áron című darabjának III. felvonásának csak a szövege maradt meg, a zene már nem készült el hozzá. Most Kocsis arra vállalkozott, hogy ehhez a III. felvonási szöveghez zenét írt. Ez eddig még nem hír. A zsidó vallási műsorban szereplő Kocsis kifakadt a darab egy miskolci bemutatóján, ahol a színpadon "nőket végeznek ki egy zsinagógában", "a Tóra-tekercset a földhöz vágják" , "az Arany Borjút is földhöz vágták" és ehhez hasonlók, amire a művész felháborodottan közölte, hogy ezt a fajta színpadra állítást "ízléstelennek" tartja, Schönberg darabjánál. Most egy másik rendezés következik, de Kocsis még ezzel sem elégedett igazán. Kép: Schönberg, a zeneszerző
JERUZSÁLEMET
NEM A ZSIDÓK ÉPÍTETTÉK
A zsidók sohasem foglalkoztak földműveléssel. A meghódított Kánaán õslakosai voltak földművesek és ezekre telepedtek rá a zsidók, miután kiirtották az õslakosság nagyrészét. Jeruzsálemet sem a zsidók építették, mert az építészet is meghaladta a képességeiket. Moab tartomány délre terült el Judeától és fõvárosa volt Jebus. Dávid király rablóhordái a vízvezetõ csatornákon keresztül beszívárogtak a városba és elfoglalták azt. Jebus ezután lett Jeruzsálem vagy "Dávid városa." A zsidók egyetlen követ sem raktak le Jeruzsálem alapozásánál. A történelmük ezen szakaszáról bölcsen hallgatnak az írástudó rabbik. (1hozzászólás)
