Gumicsont antiszemitáknak:
mi történt valójában Solymosi Eszterrel?
A neonáci Lelkiismeret ’’88 csoport és Schuster Lóránt (Magyar Nemzeti Front) szervezésében Solymosi Eszter emlékrendezvényt tartottak a tiszaeszlári focipályán. Az atv.hu tudósítóinak jelentése szerint a faluba beérkezőket rendőrök igazoltatták, megkérdezték úticéljukat, felírták adataikat, és átnézték csomagtartóikat. Az egyik rendőr az igazoltatás során megjegyezte: ők is ott lennének a rendezvényen, ha tehetnék, mert „már tarthatatlan, ami ebben az országban történik”. Amikor azonban arra terelődött a szó, hogy Solymosi Eszter, a 19. század végén eltűnt libapásztor lány ügyében már réges-régen kimondta a bíróság, hogy ahhoz a zsidóknak semmi köze, a fiatal egyenruhás elismerte, hogy a részleteket nem ismeri. Mint ahogyan még nagyon sokan így vannak ezzel – tehetjük hozzá. A focipályán mintegy 80 kopaszra nyírt, többnyire feketeruhás-bakancsos aktivista – közülük húszan a Nemzeti Őrsereg egyenruhásai –, és néhány biciklire támaszkodó helyi érdeklődő gyűlt össze. A hangulat nem volt túl vérmes – vélhetően a kamerák miatt: a rendőrök ugyanis minden mozzanatot rögzítettek. Az első felszólaló ifj. Tompó László irodalomtörténész volt, aki az 1882. április 2-án eltűnt Solymosi Eszter tiszaeszlári cselédlány ügyében indult eljárás alaposságát és hitelességét kérdőjelezte meg. A máig élő vérvád szerint a zsidók rituális állatölője zsinagógájukban elvágta a kislány torkát. A korabeli nyomozás az előadó szerint lassú volt, nem volt megfelelő karhatalom, csendőrség aki ezt lefolytathatta volna. Szerinte ez ügyben eljáró bírót maga Tisza Kálmán miniszter győzte meg, hogy jobb, ha elmarasztaló ítélet születik, mert a Rotschild bárók Bécsben bejelentették, a további szükséges 60 millió forinttal nem finanszírozzák a Monarchia kiadásait, ha nem megfelelő ítélet születik. Az előadó szerint a konklúzió egyszerű: 1883 után nincs joga a magyarnak saját hazájában, erre emlékeztet az ártatlan magyar Jean 'd Arc, a „húsvéti szűz bárány” története. Az eseményre várták Lipusz Zsoltot is. A holokauszt-tagadó nézeteiről ismert – a Jobbikból néhány hete kilépett – történelemtanár azonban nem érkezett meg, mert Németországban letartoztatták. A moderátor hölgy részleteket nem közölt, csak annyit, hogy mostanra már szabadon engedték. Így Schuster Lóránt, a Magyar Nemzeti Front elnöke következett, aki azon sajnálkozott, hogy mindig kiforgatják a szavait. Példaként említette, hogy tavalyi beszédében nem is arról beszélt, hogy a zsidók fejét kipával együtt kellene odaszegezni a fához, hiszen ő ezt az áruló magyarokra értette. Említést tett arról is, hogy egy rádióműsorban egy „genetikus” műsorvezető kérdezgette őt – erre többen felröhögtek. Nagyobb véleménynyilvánítás egyébként csak Gusztos Péter nevének elhangzásakor volt a közönség részéről – de a jó ízlés tiltja ennek idézetét. A szónok szerint egyébként a vietnámi háború mögött a zsidó fegyverkereskedők álltak, mint ahogy a második világháború mögött is. Majd sajnálkozását fejezte ki a holokauszt tagadását, relativizálását tiltó törvény miatt. Végezetül János evangéliumából Jézus zsidó hallgatóság előtt mondott szavaival búcsúzott: „Ti az ördög atyától valók vagytok” (azt elfelejtette hozzátenni, hogy a Jézus nem etnikai alapon fogalmazta meg elmarasztaló véleményét…). Schuster felszólalása után a közönség folyamatosan szivárgott el - ebédidő volt -, de előtte még egy hun imát kiosztottak, majd egy hosszú felolvasásba kezdett a nap háziasszonya egy nyíltan antiszemita, nemzeti szocialista szerzőtől. A rendőrök eközben a helyszínen igazoltattak egy-két gárdista egyenruhához hasonló öltözékben megjelent résztvevőt, akik a két öltözet közötti különbségekről győzködték a rend őreit. A rendezvény következő eleme Solymosi Eszter sírjának megkoszorúzása volt, a program pedig este a Stella sörözőben zárul A Romantikus erőszak és a Radical Hungary együttesek koncertjével. (ATV, részlet)
GUMICSONTNAK NEVEZIK A MEGGYILKOLT LÁNYT
Mi történt valójában Solymosi Eszterrel?
A honi antiszemitizmus elnyűhetetlen gumicsontja a mártírként kezelt Solymosi Eszter története, illetve az ennek kapcsán máig élő, zsidóság elleni misztikus vérvád. A történet 1882. április 1-jén kezdődött Tiszaeszláron, a 14 éves libapásztor lány eltűnésével. A libalegelőn egy zsidó kisfiú, a négyéves Scharf Samu pár nap múlva arról beszélt társainak, hogy Eszterrel egyidős bátyja, Móric, valamint édesapjuk - másokkal együtt - megölték a lányt. A faluban 8-10, nem falubeli zsidó személy is tartózkodott ekkor, mert a zsinagógában rituális állatölőt (metszőt) kerestek. Miután sokakban élt a meggyőződés, hogy a zsidók minden húsvétkor egy keresztény szűzlány vérét keverik kovásztalan kenyerükbe, ők is gyanúsítottá váltak. Móric vallomásában ráadásul elmondta: a zsinagóga kulcslyukán belesve látta, hogy a kiabáló és rúgkapáló Eszter torkát elvágják, kiömlő vérét pedig edénybe gyűjtik. (..) A zsidók az országgyűlési képviselő, író, újságíró, ügyvéd Eötvös Károlyt kérték fel a védelmükre. Eötvös négy ügyvédtársával vállalta a tizenöt vádlott védelmét. Kozma Sándor országos főügyészhez hasonlóan ugyanis alaptalannak tartotta a vérvádat, amit az akkori sajtó nagy része sikerrel terjesztett. A Nyíregyházi Törvényszék 1883 nyarán a világsajtó figyelmétől kísérve több mint egy hónapos tárgyalást követően felmentette a vádlottakat. Kiderült: Móric beismerését egy emberölés miatt 15 évet ült bírósági írnok jegyzőkönyvezte, és éjszaka csikarták ki a fáradt, megfélemlített gyerekből a csendbiztos lakásán. (ATV, részlet)
JOBBIK LOCSOLÓVERS
Húsvét másnapján az jutott eszembe,
Nokia dobozát vettem a kezembe.
Kenőpénz, csúszópénz mennyi fér el benne?
Hagyónak, Demszkynek elég sosem lenne!
Húsz éve rabolnak, taposnak bennünket,
Mutyiznak, sünöznek, kilövik szemünket!
Becsapnak bennünket hamis szép szavakkal,
Szegfűvel, naranccsal, szabad madarakkal!
Reszkessetek férgek, nemzetnyúzó lobby-k!
Nyakatokra lép a radikális Jobbik!
Feltámadás ünnepe van, Jézusnak, Hazának!
Meglocsollak, s szavazzál a Jobbikra vasárnap!
