2010. október 14., csütörtök

OKTÓBER 14 - VÖRÖSGYILKOSOK SZEMÜNKBE RÖHÖGNEK

KOMMUNISTA SZÖVEG = FELELŐS NINCS
Ha kommunista vezetők bűnöznek, akkor felelős nincs. Ezt látjuk az összeg gazdasági és pilitikai bűnözőnél. Ha a kisember, a magyar munkás, az állampolgár vét valamit, akkor azonnal megállapítják a felelősségét – jogszabályok alapján – és nyomban elitélik. Van olyan is, hogy nem követnek el semmit, mégis elitélik őket, mint pl. Budaházy és mások esetbében. Ez nekik a jogállam? Ez nekik a törvény előtti egyenlőség?
TÁMADNAK A VÖRÖSGYILKOS BŰNÖZŐK
"Számunkra is fontos, hogy a katasztrófa okait kivizsgálják, és abban is érdekeltek vagyunk, hogy a felelősség kérdése is azonosítható legyen. Ugyanilyen fontos a károk enyhítése és a cég üzemszerű működésének újraindítása" Tolnay Lajos közölte: a dolgozók betartották a műszaki előírásokat, a cég nem felelős a vörösiszap-katasztrófáért. Figyelmeztet arra, hogy értéke csak egy működő vállalatnak van, ez a károsultak megsegítése szempontjából is fontos, és a tevékenység folytatásának nincs akadálya, mert a vörösiszap biztonságos elhelyezését megoldották. Szerint a Mal Zrt.-nek csak akkor van értéke, ha működik. Nem lehet két év múlva újraindítani, "nincs az a pénz" Kiszámolták, hogy 2014-ig az állam 7,3 milliárd forint bruttó adóbevételtől esik el, a segélyezések 2 milliárd forintba kerülnek, és a segélyezett családok becsült banki hitelállománya 1,5-2 milliárd forint. "Mi segíteni akarunk, létrehozunk egy alapot. (MTI)

HÍR-TV BEHÚZZA FÜLÉT-FARKÁT A GYILKOSOK ELŐTT

Tegnap este meglehetősen árulkodó eset történt az esi híradóban, amely 100 %-os bizonyíték a tévé bűnös működésére. A helyszínen lévő tudósító nagy terjedelemben a helyi kórház vezetőjét kérdezte a sérültek állapotáról és kezeléséről, ami egyébként súlyos és aggasztó. A szót vissza akarta adni a stúdiónak. Erre a tévés műsorvezető szólt neki, hogy még az alábbi kérdésre válaszoljon: Mit szóltak az áldozatok ott lenn a lakossági gyűlésen ahhoz a hírhez, hogy a bíróság szabadlábra helyzezta a MAL-gyilkost? Nos, amit a tudósító elnyögdécselt, azt újságíró iskolában kéne oktatni, hogy miként vezetik félre a hallgatókat. A tévé ahelyett, hogy részleteket adott volna a lakossági gyűlésről, a tudósító pár szót nyögdécselt, hogy az áldozatok elégedetlenek a vezetők fölmentésével, de bíznak abban, hogy az ügy súlyossága miatt elnyerik a büntetésüket. Kép: vörösgyilkosok tettei

BIZONYÍTÉKOK A VÖRÖSGYILKOSOKRA

"Én ide vissza nem költözök, ez egy Csernobil. Itt rend nem lesz húsz éven belül" - mondja az iszapkatasztrófa egyik kárvallottja, a kolontári Holczer Balázs az OzoneNetwork dokumentumfilmjében, amelyet szerda este 19 óra 5 perckor mutatunk be tévécsatornánkon és internetes oldalunkon egyszerre. Az ajkai tározók rekultivációja egymilliárd forintba került volna már tizenegy évvel ezelőtt. 2010. október 4., 12 óra 24 perc: váratlanul átszakad az ajkai timföldgyár vörösiszap-tározójának csaknem tíz emelet magas gátja. Pillanatok alatt egymillió köbméter maró iszap árasztott el három bakonyaljai települést. Kilencen meghaltak a két-három méter mély, lúgos áradatban. A környék élővilágát elpusztította a vörösiszap.  Egymilliárdba került volna az iszaptározó semlegesítése Filmünkből kiderül, hogy a három bakonyaljai település tragédiájának voltak előzményei. Az ajkai timföldgyár vörösiszap-tározója miatt egy szélvihar vörössé festette Ajka egyik városrészét 1998. április 4-én. Egy évvel később, 1999-ben Ajkán kihelyezett ülést tartott az országgyűlés környezetvédelmi bizottsága, mert a timföldgyártás mellékterméke állandó környezeti gondokat okozott. Az iszap kezeléséről akkor ezt mondta Kózser István, aki akkoriban a timföldgyárhoz tartozó Bakonyi Erőmű termelési osztályvezetője volt: "Nem pusztán akarat kérdése, hanem anyagi kérdés is. Egymilliárd forint lenne a kazetták rekultivációja". A film többek között a Holczer-család tragédiáját is bemutatja: Holczer Balázs felesége égési sérüléseket szenvedett a lúgtól. Hároméves kisfiuknak - mivel az asszony kitartotta az iszapból - a sokkon kívül semmi baja nem esett. A család visszatérése azért sem várható Kolontárra, mert az a környék, ahova az iszapár közvetlenül eljutott, valószínűleg hosszú ideig nem lesz élhető - mondja el a dokumentumfilmben Szegvári Zsolt, a Greenpeace Magyarország aktivistája. "Ez attól is függ, hogy ez mennyire tudott mélyebb talajrétegekbe is beszivárogni. Nekem a területről az az információm, hogy viszonylag kötött talaj van ott. Megvan az esélye, hogy nem ment túl mélyre, de a fertőzött részt mindenféleképpen el kell távolítani onnan". "Régóta vannak ilyen nagy vörösiszap-tározók Magyarországon. Elég félelmetes méretűek, és nem csak Ajkán, hanem Mosonmagyaróváron és Almásfüzitőn is. Ezeknek a gátjai többnyire nem valamilyen nagyon szilárd anyagból, nem betonból vannak, hanem általában helyi termékekből, erőművek, kohók melléktermékeiből, például pernyéből" - hívja fel filmünkben a figyelmet a másik két tározóra Juhász Árpád geológus. (FÉLÓRÁS FILM!)