2009. november 3., kedd

NOVEMBER 3 - BAJNAI A ZSINAGÓGÁBAN

KIK FIZETTÉK KI A TEMPLOM ÁRÁT?
Tegnap a zsidó vallási műsorban a 150 éves Dohány utcai zsinagógában történt ünneplést mutatták. Azt mondták, hogy a pesti hirközség adott megbízást a zsidónagóga építésére. A zsinagóga 1859-ben, a szabadságharc leverése után készült el, amikor a legnagyobb magyarüldözések folytak és a Bach-korszak volt. Az utóbbi hónapokban több műsor is foglalkozott a zsinagóga építésével, de a legfontosabb kérdésekre soha nem adtak választ, ezért most ezt feszegetjük. Hány zsidó élt Pesten 1859-ben? Ezek mind bankárok voltak? Mennyibe került a templom építése? Ebből mennyit fizettek a zsidók és mennyit a magyar állam? Ki adta a zsidóknak azt a belvárosi telket és mennyiért? Ki fizette ki a telek árát? Sok adat azt mutatja, hogy ez erdetileg templomnak épült és nem zsinagógának. Ha valaki megfejti ezeket a kérdéseket, akkor nagyot lépnénk előre az igazság kiderítésében. A leadott műsorban azt mutatták, hogy a terem belsejében újra elhelyeztek egy alapkövet, benne okirattal, miszerint újabb 150 évre meghosszabbítják a zsinagóga épületét. Ez a körülmény fölöttébb gyanús lépés volt. Ebben segédkezett Bajnai Gordon miniszterelnök, aki zsidósapkával a fején mondott egy magyargyűlölő beszédet és nagy nyelvcsapásokkal nyalta a zsidókat.

video

LEGYÜNK ZSIDÓK?

Bajnai azzal kezdte a mondatot, hogy legyünk zsidók... Nos, most a 150 éves évfordulón hol voltak a pesti zsidók? Mert, hogy a zsinagógában nem tolongtak - majdnem üres volt - az biztos, mivel alig száz embert ha lehetett látni, de azok jó része a sajtó volt. Nem érdekelte a pesti zsidókat ez az évforduló? Vagy fontosabbnak találták az üzletelő munkájukat? Ennek a kerületnek a zsidó-kommunista polgármestere éppen bűnügyi eljárás alatt van és akkor a többiekről még nem is beszéltünk.

A zsinagóga honlapjánmélyen hallgatnak a templom építéséről!
"A zsinagóga építésére - közel másfél évszázaddal ezelőtt - pályázatot írtak ki, amelyre a kor legjelesebb mérnökei nyújtották be javaslatukat. Végül Ludwig Förster (1797-1863) német építész, a bécsi akadémia tanára nyerte el a pályázatot mór stílusú zsinagógatervével. (Korábban ő tervezte a bécsi nagyzsinagógát is.) Alig négy esztendő alatt végeztek a teljes kivitelezéssel, ami annak idején is rekordidőnek számított. (Hozzávetőleg ennyi ideig tartott a most zárult felújítás is.) Az építésvezető Wechselmann Ignác műépítész (1828-1903), aki később egész vagyonát a Vakok Intézetére hagyta, valóságos csodát művelt. Förster távollétében még az egyik rivális magyar építész munkáját is igénybe vette: így aztán Feszl Frigyes, a Vigadó híres építésze tervezte a templom belső szentélyét. A zsinagóga ünnepélyes felavatására 1859. szeptember 6-án került sor. (Nem véletlen, hogy az idén az újjászentelést is éppen szeptember elején valósították meg.) A Dohány utcai zsinagógához az elmúlt közel évszázad alatt számos történelmi és kegyeleti emlék fűződött. A szomszédos, azóta lebontott saroképületben (helyén épült a Zsidó Múzeum) született 1860-ban Herzl Tivadar író, újságíró, a zsidó állam megálmodója." (zsinagóga honlapjáról)
Ki írta ki a pályzatot? Kinek az ötlete alapján? Milyen célra írtak ki pályázatot? Ki fizette ki a teljes költséget?