2009. november 1., vasárnap

NOVEMBER 1- TÖRTÉNELMI TUDATHIÁNYOK

Közel háromezer Szegedről származó doni hősnek szobrot avattak Szegeden

Schmitt Pál a kommunista hazugságokat ismételte megbotránykoztató szövegében. Nem igaz, hogy ez a magyar hadtörténet legnagyobb veresége volt, mert ez nem önálló magyar vállalkozás volt, hanem szövetségesi részvétel. A vereség akor is bekövetkezett volna, ha a magyar hadseregnek jobb fegyverei vagy ruházata lett volna, mert az orosz túlerő hatalmas volt és az időjárás pedig az oroszoknak kedvezett, akiknek ez megszokott volt. Idegen érdekekért? Schmitt Pál meghülyült? A magyarok nem jókedvükből mentek a Donhoz, hanem azért, hogy a szovjet vörös rémtől megvédjék a határainkat. Amikor kimentek 1942-ben még nem lehetett tudni a háború kimenetelét, sem magyar, sem német részről. Hiábavaló véráldozat? Ez sem igaz, hiszen, ha a nyugati államok 1920-ban az igazságtalanul megbüntetett Magyarország mellé álltak volna mondjuk a későbbi években, akkor Magyarország sorsa egészen másként alakult volna. De a Nyugat ellenségnek tekintett bennünket az I. világháború előtt, után és a II. világháború után is. Miközben ők nagyon jól tudták, hogy Magyarország egy áldozat volt a két birodalom között.
Ez az emlékmű nem csupán egy szobor, hanem a jelen tisztelgése a múlt katonái és hősei előtt - mondta Schmitt Pál, az Európai Parlament (EP) néppárti alelnöke az ünnepélyes avatáson. Ha egy nép képtelen tisztán emlékezni, valószínűleg képtelen tisztán gondolkodni, nem tudja meg sose, mi történt vele, és összemosdik a hamis is az igazi áldozat értéke, a tragédia és a balszerencse - hangsúlyozta a politikus. A doni katasztrófa a magyar hadtörténet legnagyobb veresége volt, idegen földön, idegen érdekekért négyszer annyi ember pusztult el, mint a mohácsi csatában. Magyar katona a keresztes háborúk óta nem harcolt ilyen messze hazájától, mint ekkor. A világégés során ez volt az első jelentős véráldozat, mely végső soron hiábavalónak bizonyult - fogalmazott az EP-képviselő.
A HELYES VÉLEMÉNY
Magyar Anna (Fidesz), a szobrot állító Csongrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke szerint "mind a mai napig bennünk él az évtizedeken keresztül elfojtott fájdalom, mind a mai napig nem tettünk eleget a hősök emlékének ápolásáért, és mind a mai napig vannak, akik félnek kimondani: a doni áldozatok hősök". A szobor segíti az emlékezést, s annak kimondását, hogy a Donnál elesett 150 ezer magyar katona és a túlélők nemzeti hősök - hangsúlyozta a politikus. Kép: a Háború című szobor