ZSIDÓK CSODÁS SZAPORODÁSA1769-ben 20 ezer
1787-ben 80 ezer
Ez az adat egyértelműen azt mutatja, hogy nem a születések négyszereződtek meg alig húsz év alatt, hanem a Mária Terézia alatti bevándorlás gyorsult föl. A Habsburgok nagy élvezettel engedtek be mindenkit, csak azért, hogy a magyarok erősségét letörjék. Egyben a hivatali állásokat is megkapták a zsidók, főleg a Kiegyzés után.1781-ben II. József megengedte a zsidóknak a szabad királyi városokba való letelepedést, ekkor özönlötték el Pest belvárosát. Ekkor még csak 82 ezren voltak Magyarországon. 1840-ben már a városokban való letelepedést is megengedték nekik.
1848-ban 241 ezren voltak.
1850-ben 366 ezren voltak.
1869-ben 542 ezren voltak.
1870-es népszámlálás szerint 553 ezren voltak.
1891-es népszámláláskor már 612 ezren voltak.
1890-ben 831 ezren voltak.
1914-ben 930 ezren voltak.
Miközben 1848 és 1914 között a zsidók évente 6 %-kal növekedtek, addig a magyarok 1850 és 1910 között alig 1 %-kal.
A fenti adatokat akárhogy nézzük, ezek a hirtelen látványos szaporodások nem a születésekből keletkeztek náluk, hanem a bevándorlásokból, ami valóságos sáskajárás, megszállás lett a XIX-dik században. Európa különböző részeiből jöttek ide, de főleg aztán az oroszországi Galiciából, mert híre ment annak, hogy itt a határokat senki sem őrzi, bárki bejöhet a Habsburgoknak „köszönhetően.”
GYANÚS ZSINAGÓGASZERZÉS
Mivel a zsidóknál a vallást mindig csak egy töredékük gyakorolja, így lehetett ez az 1850-es években is. Tegyük fel – mivel erről nincs pontos adat - , hogy akkoriban 60 ezer zsidó lehetett Pesten. A hitközségnek ennek a tíz százaláka lehetett a tagja, vagyis 6 ezer körül. Ezek viszont nem lehetettek akkor mind dúsgazdag bankárok. Tehát ők aligha írhattak ki pályázatot a zsinagógára, de amikor megépült, akkor sem tudni, hogy ezért mennyit fizethettek? Ki fizette ki az épület árát? Pár hónapja Ráday Mihály faggatta a tévében a zsinagóga történészét, de egyetlen szót sem szóltak arról, hogy ki építette a templomot és mennyiért? Kik fizették ki? Kép: a kezdeti zsinagóga az 1870-es években, ahol látni, hogy a környező telkek még üresek voltak, galiciai kivándorlók 1910-ben
NEM ÉPÍTHETTEK ZSINAGÓGÁT 1859-BEN
Az 1867-es kiegyezésnek mondott hazaáruláskor a zsidók csak magyar-jogosítványokat kaptak. Addig semmilyen joguk nem volt, hiszen az érvényes és hatályos Magyar Szent Korona Törvény TILTOTTA a zsidók betelepedését a magyar életbe, hiszen erről szólt a 10 %-os kamara adó, amit minden zsidónak fizetnie kellett, helyfoglalás gyanánt. Ez világosan jelzi azt, hogy csak ideiglenesen lehettek itt, semmibe nem szólhattak bele, semmilyen jogokkal nem léphettek föl. Az állampolgárságot is ők erőszakolták ki, amit 1867-ben a törvénytelen egyenjogúsításkor megkaptak. Addig csak Magyarok és Idegenek (zsidók, cigányok, egyéb nemzetiségek, stb.) elnevezés létezett. Tehát 1867-ig semmilyen jogosítványa nem lehetett idegeneknek, mert azzal törvényt sértettek volna. Mindebből következik, hogy 1859-ben semmiképpen sem lehetett zsinagógát építeniük a zsidóknak, mert a Magyar Törvény és a Magyar Parlament kifejezetten tiltotta, hogy idegeneknek bárminemű tulajdonjoga lehessen a Magyar Szent Korona birtokából. Amúgy, most is ez van érvényben és hatályban, még akkor is, ha elhallgatják a Magyar Törvény érvényességét. (1 hozzászólás)
