CSAK EGY KOMÁROM VAN
A város északi részét a szlovákok tartják megszállva, azt Komarno-nak nevezik. Tehát még a magyar nevére emlékeztet, ezt a nevet nem akarták a tótok eltótosítani. Annyit azért csináltak, hogy az 1945-ig 100 %-ban magyar lakosú városba folyamatosan telepítettek be tótokat, s most már alig 70 %-a magyar a városnak. A tótok pedig vesszettül szlovák városnak képzelik el az ősi Komáromot, amely már a rómaiak előtt is magyar volt. Ezt az északi városrészt – helyesen – Észak-Komáromnak kell mondani, mert a Duna északi partján van. Ezzel szemben a hazai zsidósajtó és a hírközlés ezt a városrészt úgy emlegeti mintha semmi köze nem lenne Magyarországhoz és Rév-Komáromnak emlegetik nagyon helytelenül, mintha ez egy teljesen más Komárom lenne. A Vág folyó északról a Dunába ömlik, a legrégibb forrás ’komáromi rév’-nek nevezi: ez Szent István király 1037. évi adománylevele, amelyben a bakonybéli apátságnak juttatja a komáromi rév jövedelmét: „tributa de Foro regine et de portu et de foro in Camarin” (szó szerint ’a Komáromban levő" rév). Ezt az északi városrészt mindig Komáromnak nevezték, párhuzamosan írták és mondták 1896-ig Rév-Komáromnak is. Az I. világháború után Komárom néven szerepel. A ma is kommunista vezetésű önkormányzat honlapján (2009) teljesen hamis adatokat tesznek közzé a város nevéről és múltjáról. Ennyit írnak Komáromról mint ami alább olvasható, de a város északi, legősibb részét meg sem említik, pedig ezt a várost csak a Duna osztja ketté. A politikai-történelmi megosztás az külön kérdés, amit alább tárgyalunk, melyet a kommunista önkormányzati oldal szintén elhallgat. Annak ellenére, hogy a két városrész egymásnak 1990 óta „testvérvárosa”. Ebből persze a gyakorlatban semmi sem igaz.
„A nyugatról érkezőt a mai Komárom üdülő övezete, Koppánmonostor, régebbi nevén Katapán monostora, a kelet felől érkezőt a rómaiak alapította Brigetio helyén kialakult, s Komáromhoz 1977-ben csatlakozó Szőny fogadja. Az északról vagy délről érkező vendég a mai városmag területére lép. Ez a településrész 18. század közepén vált ki Újszőny nevén Szőnyből, mely ezt követően 1896-ig az Ószőny nevet viselte. A Duna bal partján fekvő Komárom és a jobb parton fekvő Újszőny 1896-tól a trianoni békeszerződésig, illetőleg 1939-1945-ig Komárom néven egységes várost alkotott. 1920-1939-ig, illetőleg 1945-től Komárom illetve Komárno határvárosok. A mai, több mint húszezer fős Komárom városa, Szőny 1977-ben történt csatlakozásával jött létre.”
Akkor most javítsuk ki a kommunista hazugságszöveget. Koppánymonostor nevét is rosszul írják, mert mai hivatalos neve Koppánymonostor és nem n-el, hanem ny-el kell írni. Nem mondják meg, hogy valójában Koppány vezér ősi földbirtokairól kapta a falu a nevét, csak latinul Katapán-t írtak a korabeli krónikák Koppány helyett. A legrégebbi településnyomok valóban a római eredetű Brigetióból valók. Ez olyan gazdag régészeti emlékekben, hogy minden évben újabb és újabb dolgokat tárnak fel. Ez a Brigetió a középkorban Szőny néven szerepelt. Ennek a folytatásaként jött létre a XIX. században Új-Szőny, a mai Dél-Komárom, amit hivatalosan Komáromnak nevezünk. A kommunisták Koppánymonostoron az 50-es években csináltak egy Dózsa nevű TSZCS-t, s ekkor csatolták a falut Komáromhoz, s így a mai Komáromnak egyik városrésze lett. A helyi iskolát nem az ősi és jogos Koppány vezérről nevezték el, hanem a helyi kommunisták miatt Dózsa Györgyre. Dózsához semmi köze a településnek. Az erőszakos helyi kommunisták 1977-ben erőszakkal az ősi Szőnyt Komáromhoz csatolták, ez is most az egyik városrész, de sosem tudott és nem is fog Komárommal szerves részt alkotni, mint ahogy Koppánymonostor sem. Ezen kívül még egy városrésze van Komáromnak és ez a MOLAJ nevű lakótelep (régi olajfinomító vállalat nevéről), itt van a város határa, utána már Almásfüzitő következik. Tehát, ha valaki a Komárom nevet hallja, akkor ezt a Duna északi és déli városrészét egybe képzelje el, középen a Dunával. 1938 novemberében itt kezdődött az I. Bécsi-döntés értelmében a Felvidék egy részének visszacsatolása. Erről először 1945 óta, csak 2008-ban lehetett megemlékezni, mert a helyi kommunisták ezt is erőszakkal megakadályozták. A Trianon-i-kettéosztásnak már akartak emlékművet kezdeményezni egy országzászlóval kiegészítve a híd lábánál, de ezt a kommunista önkormányzat évek óta elszabotálja. Pedig Komárom elsőként esett a trianoni rablók karmaiba, s ennek súlyos következményeit ma is viseljük, szenvedjük. A két városrész hat évtizedes kommunista múltjáról lenne mit mesélni. Holnap, 21-én jön Sólyom László Észak-Komáromba és ott a belvárosnak egy félreeső kisebb terén Szent István- szobrot fog avatni. A szobrot ma helyezték el a talapzatra (képen). Az már előre látható, hogy „tót barátaink” ez ellen az emlékmű ellén sokáig fognak gyalázkodni. Ahelyett, hogy eszükbe jutna, hogy a tótok ezer évig a Szent Korona államában éltek. Az is jellemző a helyi kommunista önkormányzatra, hogy ennek a szoboravatásnak a hírét teljsen elhallgatták a helybeliek előtt és az ország közvélemye előtt is.
