ZSIDÓ USZÍTÁS
PARAGRAFUSOKBA
CSOMAGOLVA
Majtényi Lászlót nem kell bemutatni (képen) a hazai közönségnek, hiszen a nyílt magyargyüleletéről ismert jogász eddigi pályafutása csak ezt igazolja. Egyetlen olyan nyilvános megszólalása sem volt még, ahol nem rugott volna nagyokat a magyarokba. Nem véletlen, hogy az ilyen alakok mindig főszerepet kapnak az államigazgatásban. Majtényi is amolyan mindenes jóelvtárs. Volt már adatvédelmi biztostól kezdve minden. Alább a vérkommunista, magyargyűlölő Stop című oldal részlete, amely semmi más mint egy koncepciós vád Majtényi részéről, amelynek semmi alapja nincs. Ilyen okoskodások csak zsidó agyakból szoktak kipattani, de most Majtényi melléfogott, mert a Hír-TV zsidóközpontját nem tudja vád alá helyezni, mert azok is zsidó védettséget élveznek.
Majtényi László "Különvélemény" című írásából megtudjuk: az ORTT állampolgári beadvány nyomán vizsgálta Hír TV 2009. február 28-i Híradójának szerkesztését. sugárzott híradás vizsgálatát. A hírek sorrendje és tartalma a következő volt:
1. hír: Bemondó: "Intézkedő rendőrökre támadt egy cigány csoport a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Aranyosapátiban tegnap este. Az egyenruhásokat két fiatal férfi hívta a helyszínre, mert megtámadták őket az úttesten sétálgató romák, miután rájuk dudáltak. A fiataloknak sikerült elmenekülniük. A kiérkező rendőrökre viszont letört kerítéslécekkel támadtak a cigányok. Erősítést kellett hívniuk. Az esetnek szemtanúja volt Gaál Zoltán helyi lakos, akinek erdejéből nemrég fát loptak a cigányok." Gaál Zoltán: "Miután kijött a rendőrség, akkor a csapatban volt több fő cigány rátámadt a rendőrökre, a jelen lévő három rendőrre. Ebből három férfi volt, kettő nő, és hát elég kemény dolgok alakultak ki, mert a cigányok kitördelték a kerítésléceket, azzal támadtak, végül a helyszínre érkezve még további rendőrerősítés, ők akadályozták meg, hogy valami nagyobb baj legyen." (Az idézetek szó szerint, az esetleges nyelvhelyességi hibákkal együtt szerepelnek - M. L.)
2. hír: Bemondó: "Aljas indokból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés, illetve kifosztás bűntette miatt emelt vádat a napokban a Borsod megyei főügyészség a gadnai brutális gyilkosság gyanúsítottja ellen. A vád szerint a 22 éves helyi cigány férfi 2007. november 27-én megerőszakolt, majd késsel összeszurkált egy 88 éves asszonyt, akinek később levágta a lábát és egy baltával széthasította a fejét. A megyei főügyész a Magyar Nemzetnek elmondta, a cigány férfit 2006 novemberében egy év négy hónap szabadságvesztésre ítélte a bíróság megrontás bűntette miatt, de a büntetés végrehajtását három évre felfüggesztette. A férfi ez idő alatt gyilkolta meg a gadnai idős nénit. Előtte két hónappal pedig könnyű testi sértés és garázdaság miatt is eljárás alá vonták. A roma férfit akár életfogytiglani börtönbüntetésre is ítélhetik."
3. hír: Bemondó: "Egy testvérpárt gyanúsítanak a tavaly novemberi, két halálos áldozatot követelő, pécsi kézigránátos támadással. A két negyven év feletti férfit lakhelyükön fogták el a kommandósok. Egyikük nyugállományba vonult rendőr, a másik munkanélküli, korábban sportoló volt. A Bogdán testvérek egyike szomszédja volt annak a cigány családnak, amely ellen a támadást elkövették. A Baranya megyei rendőrfőkapitány szerint kizárható a rasszista indíték, de azt nem volt hajlandó elismerni, hogy a tettesek is roma származásúak. Az öttagú cigány család házába november 18-án éjszaka az ablakon dobták be a jugoszláv gyártmányú gránátot. A robbanásban a szülők meghaltak, a három gyermekből kettő megsebesült."
4. hír: Bemondó: "Gyurcsány Ferenc szerint a cigányok a szociális előítélettel fűtött bűnbakkeresés áldozatai. A miniszterelnök a kormányközeli Népszabadságnak adott interjúban azt mondta, a legszegényebbek, köztük a cigány családok válnak a legkeményebben a válság miatt kialakult társadalmi indulat célpontjaivá. A kormányfő még mindig az előítéletességet tartja a legmegrázóbbnak, nem pedig a cigányok által elkövetett bűncselekményeket. Ezért Gyurcsány Ferenc továbbra is felháborítónak tartja Orbán Viktor korábbi véleményét, miszerint cigánybűnözés nincs, de a cigány bűnözők száma emelkedik Magyarországon." A kifogásolt hírblokk szerkesztésénél a műsorszolgáltató olyan korábbi, közvetlen aktualitással nem bíró hírt is műsorába szerkesztett, amely az aktuális híranyagban nem szerepel. "A hírkínálatból a magyarországi romák és a bűnözés összefüggéseit érintő híreket válogatta ki, azokat egy összefüggő narratívába fűzte, amelyek egymás hatását erősítve a cigányságot kifejezetten a bűnözés kontextusában mutatták be. Azzal, hogy a hírblokk teljes terjedelmének kétharmadát ez a tematika foglalta el, illetve hogy a híreket a blokk elejére helyezték, a műsor szerkesztői azt sugallták: az adott időszakban a világban és Magyarországon történt események közül a magyar hírfogyasztó számára releváns hírek szinte kizárólag a magyarországi cigány kisebbség kriminalitásával kapcsolatos események voltak" - idézi Majtényi László az ORTT elé került előterjesztésnek a műsor szerkesztését minősítő megállapításait. A szerkesztő annak ellenére etnicizálta a bűnözést (a kisebbségi szereplők nem az egyéniségük, hanem a csoporttagságuk alapján definiálódtak), "hogy a vizsgált hírekben szerepeltetett bűncselekmények esetében az etnikai motívum hiányzik" - idézi az ORTT elnöke az előterjesztést. Márpedig "...az elkövetők és a sértettek nemzetiségi-etnikai hovatartozásának semmilyen relevanciája nincs, kivéve, ha az indíték valamilyen nemzetiségi ellentétre vezethető vissza. Ez utóbbi a tárgyalt hírek esetében nem állt fenn." A hírműsor szerkesztője tehát "a cigányokról bemutatott előítéletes kép egy tágabb kontextuális keretbe helyeződve megalapozta (...) a létező cigányellenes előítéletek kiszolgálását." "A cselekmények dramatizálása és brutalitásának részletezése a hírfogyasztóknak a roma kisebbséggel szembeni érzelmi hangolását szolgálta. A vizsgált műsorszám alkalmas volt a cigánysággal szembeni gyűlöletkeltésre." Az ORTT magyarázatot kért a Hír TV-től is. A músorszolgáltató a szerkesztés szabadságára hivatkozott. Nem adtak azonban érdemleges magyarázatot arra, hogy az egymáshoz időben nem illeszkedő híreket miért szerkesztették az akkor hivatalban lévő miniszterelnök nyilatkozata elé. Majtényi László az ügy jogi minősítéséről, azzal egyetértve, ezt írja: a Rádiózásról és televíziózásról szóló törvény 3. § (2) és (3) bekezdései szerint:
"3. § (2) A műsorszolgáltató (...) tevékenysége (...) nem lehet alkalmas (...) a nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek (...) elleni gyűlölet keltésére.
(3) A műsorszolgáltatás nem irányulhat semmilyen kisebbség, sem bármely többség nyílt vagy burkolt megsértésére, kirekesztésére, annak faji szempontokon alapuló bemutatására, elítélésére."
Az ORTT elnöke azzal is egyetért, hogy"a gyűlöletkeltés médiajogi tilalma a véleménynyilvánítás szabadságának olyan határát jelöli ki, amely az egyenlő emberi méltóság alkotmányos követelményéből következően minden személlyel és a személyek meghatározott csoportjával összefüggésben - ha nem is azonos mértékkel - korlátozza a véleménynyilvánítás jogszerűnek minősülő eseteit." Az ORTT elé került előterjesztés ezek után azt indítványozta, hogy a testület kötelezze a Hír TV-t százezer forint bírság megfizetésére. Majtényi László ezt a bírságot nem tartotta elégségesnek. Módosító indítványban, egyetértve a Hír TV Híradójában összeszerkesztett anyagok minősítésével, "a fokozatosság elvét is figyelembe véve", "igazodva a jogsértés súlyához", a törvény által meghatározott maximumot, egymillió forintos bírságot javasolt. Ezzel egyúttal azt is kilátásba helyezte volna, hogy a jogsértés esetleges ismétlése esetén a testület a műsorszolgáltatást felfüggesztheti. A hírműsorokkal szembeni alkotmányos és médiajogi követelmények lényegesen szigorúbbak - mutatott rá Majtényi László. Az ORTT elnöke, annak érdekében, hogy álláspontja világosabb legyen, hangsúlyozza, hogy az ORTT egy korábbi határozatát, amely a Hír TV-t azért marasztalta el, mert egy betelefonáló műsorban az akkori miniszterelnököt otrombán sértegető versike hangzott el, melytől a műsorvezető elhatárolódott. "Ezúttal is jelzem, hogy a két eset egyéb eltérésétől függetlenül is: a politikusokat és a kisebbségeket illető sértő tartalmakra a médiajogban jelentősen eltérő mércét kell alkalmazni" - írta az ÉS-ben Majtényi László. - "Ugyancsak tekintettel kell lennünk arra, hogy a valóság és a konfliktusok bemutatása - ideértve az etnikai és az etnikai színezetű konfliktusokat is - a hírszolgáltatás kötelessége, ellenben a gyűlöletkeltés tilos." Az ORTT elnöke összefoglalja a testület vitáját is. Két másik ORTT tagnak volt módosító indítványa. Tímár János pontosításaival Majtényi egyetértett, de ezekről további részleteket nem írt le cikkében. Szalai Annamária szerint viszont egészen másképp kell minősíteni a Hír TV híradó-szerkesztését, mert "szerinte az elkövetett manipuláció nem a romák ellen irányult, hanem a miniszterelnök hitelének kétségbevonását célozta." Majtényi László véleménye erről: "Szalai Annamária testületi tag részleteiben nem kifejtett álláspontját tévesnek tartom, mert a médiahatóságnak a hírek manipulatív csoportosítása esetén nem a műsorszolgáltató rejtett motívumait kell feltárnia, hanem - egyébként összhangban az Alkotmánybíróság vonatkozó döntésével - a képernyő és a hangszóró által közvetített, esetünkben a cigányokkal szemben gyűlöletet keltő üzenetet kell értékelnie." Az ORTT ezek után szavazott az esetről. "A testület a módosító indítványokat, köztük az enyémet is, leszavazta. Ebben a helyzetben az eredeti előterjesztést, noha elégtelennek tartottam, megszavaztam. Ennek ellenére, egy testületi tag távollétében, ez sem kapott többséget". Mindez azt jelenti, "hogy noha szóban minden jelen levő testületi tag a műsort legalábbis jogsértőnek minősítette, a nézetem szerint kivételesen súlyosan jogsértő magatartást elmarasztaló döntés mégsem született meg, így az ORTT az eljárást, a jogsértés megállapítása nélkül, végzéssel szüntette meg. Ez olyan hiba, mely a testület jövőbeni joggyakorlatát is veszélyeztetheti" - zárja írását Majtényi László, az ORTT elnöke.
A hazai közvélemény nagy része az elmúlt években sok mindent elhitt a cigányokról, amit a sajtó és a politikusok jelentős része sulykolt. Pedig sok jel mutat arra, hogy a "cigány-magyar együttélés" konfliktusainak intenzitása, a konfliktusos esetek száma, az esetek nagy többségének súlyossága nem változott lényegesen az elmúlt évtizedekben. Pontosabban fogalmazva: a vidéki Magyarországon 1999-ben ugyanannyi panasz hangzott el a családi beszélgetésekben vagy a kocsma pultjánál, a boltban a kisebb-nagyobb lopásokról, a helyi konfliktusokról, mint 2009-ben. A falvak lakói , különösen Észak- és Kelet-Magyarországon, a rendőrség tehetetlenkedését, restségét is folyamatosan kárhoztatták. Aki nyitott szemmel és füllel járt, érzékelhette, hogy több és hatékonyabb védelmet vártak el az emberek a törvényszegőkkel szemben. Mindez azonban önmagában a legutóbbi időkig nem vezetett el szélsőséges paramilitáris alakulatok, uszító pártok látványos megerősödéséhez, a közélet minőségének végzetes romlásához. Mi változott meg néhány év alatt? Ami változott, az a magánbeszédben bujkáló haragok, gyűlölködés, előítéletes gondolkodás számára egyes befolyásos, országos közvélemény-formálóktól érkező nyílt támogatás. Amint a példa muttaja, egyes szerkesztőségek szemléletformáló tevékenységének hatása. Hozzájárult ez ahhoz, hogy kialakult a közvéleménynek az az ítélete, hogy "ami van, az tarthatatlan, elviselhetetlen, azonnali, radikális, rendpárti megoldásokért kiált". Hozzájárult ez a szívós "tájékoztató" munka ahhoz is, hogy mára sikeres legyen egy rasszista, gyűlöletkeltő, erőszakhívő párt és sokak szemében népszerű a gárdája. (STOP szerk. megjegyzése) (STOP,aug.21)
Ezek után megkérdezzük a pihentagyú Majtényit, hogy a magyargyűlölet mindennapos, súlyos eseteire miért nem helyez ekkor hangsúlyt? Kérdezzük a pihentagyú jogtudóstól, hogy mit ért "a hírek manipulatív csoportosítása" alatt? Ha mondjuk egy nap 10 gyilkosságot követnek el cigányok, akkor ezeket nem kell bemondani a hírekben? Vagy várni kell ezekkel és havonta csak egy-egy gyilkosságot kell bemondani? Végül kérdezzük a STOP firkászaitól: MIÉRT BAJ AZ, HA MAGYARORSZÁGON AZ ŐSHONOS MAGYAR TÖRBBSÉG VALÓDI RENDET AKAR?
