
HAZUGSÁG A CSILLAG-ERŐDRŐL
Ezzel kapcsolatban sokat emlegetik a Komárom-i Csillag-erődöt. Miszerint oda vitték a cigányokat és onnan vitték tovább őket Németországba. Ez az egész Csillag-erőd (képen) ügy, egy hatalmas hazugság. A szállított bűnözőket azért itt szállásolták el, mert az erőd közvetlenül a vasút mellett volt. Másrészt katonai célokat szolgált abban az időben. Sajnos az erőd falára a kommunista rendszerben és később is hamis tartalmú emléktáblát helyeztek el. (képek) Mi volt a valóságban? 1944 vége felé a hungarisa hatóságok azokat rakták vagonokba, akik katonaszökevények voltak, akiket partizán és szabotázscselekmények miatt kaptak el. Ezek mind bűnözők voltak. Ezek közé tették a bűnöző kommunistákat, a szökött munkaszolgálatosokat és cigánybűnözőket. Ugyanis a magyar hadseregbe a cigányokat besorozták, csak a zsidókat nem, a háború alatt. Ha minden cigányt elvittek volna 1944-ben, akkor egyetlen cigány sem lett volna nálunk, a háború után. Az erődben voltak pár hétig, majd innen különböző irányokba vitték ezeket vonaton. A katonaszökevények és zsidó munkaszolgálatosok egy részét Budapestről viszont gyalog terelték Komárom irányába, akiknek a java útközben megszökdösött (szemtanúk vallomása), mert gyenge őrség volt és a viszonyok is lehetővé tették ezt. Tehát az Auschwitzban meghalt cigányok miatt Magyaroszágot vádolni súlyos bűn. Akiknek a túlnyomó többsége Európa sok-sok országából került oda. De csak a bűnöző cigányok.
WIKIPEDIA HAZUGSÁGA
Ezt írják: Az 1944. októberi nyilas hatalomátvétel után a csillag- és az igmándi erőd internálótábor lett; zsidók és cigányok ezreit indították innen a megsemmisítő táborokba.
Az Igmándi-rődbe a helyi lakosság menekült az amerikai és angol gépek bombázása miatt, ez nem volt internálótábor. A zsidók és cigányok főleg köztörvényes bűnözők voltak és ezrekről szó sem volt.
Az erőd hivatalos honlapjáról:
1920 után a Magyar Királyi Honvédség lőszerraktára. A második világháborúban a közúti híd bombázása során az angolszász légierőktől néhány találatot kapott, melynek során az északi falszakasz belső oldala sérült. 1944 októberétől zsidó és roma deportáltak gyűjtőhelye 1944 decemberéig. A II. világháború után a felvidékről kitelepített magyar és fedél nélkül maradt komáromi családoknak alakítottak ki szükséglakásokat. Az 50-es évekre megszűnt a lakásínség, utána az erődöt és étel- és italraktárként használták. 2005-től került az erőd a Monostori Erőd Kht. vagyonkezelésébe. 1984 óta szerepel a magyarország műemléki jegyzékében (műemléki törzsszám: 13496) Kép: Az 1985-ös emléktábla szövege az erőd falán tipikus kommunista hazugság. Azt az akkori városi tanács zsidói és kommunistái állították oda, nem pedig a komáromi lakosok, ahogy ők hazudják. A két emléktábla egymás közelében van. Hogy mennyire komolytalan ügyről van szó, azt az is jelzi, hogy a zsidóknak csak 2004-ben jutott eszébe táblát állítani. Héber szövegével jelzik a teljes elkülönülésüket a magyarságtól.