Az Álnemzeti Hírhálón közzétették az őrnagy úr előadásainak 4 részét videóban, amit egy svájci lakásban tartottak, feltehetően részben zsidó hallgatóság előtt. Sajnos ki kell mondani azt amit sokan elhinni sem mernek, hogy Vukics úr nem tud magyarul. Pedig így van. Aki belehallgat ebbe a szövegébe vagy más beszédébe, ebből ez derül ki. A magyar mondatban van alany, állítmány, tárgy, határozó és jelző. Ezeket mind használja a jeles vezér, csak éppen az ALANYT-t hagyja ki. Hogy lehet így beszélni? Úgy látszik, lehet alany nélkül is beszélni. Kik beszélnek így? Csak a zsidók és a kommunisták. Csak ők beszélnek így, hogy „ezt csinálták, azt csinálták, amazt csinálták”, de sohasem nevezik meg azt, hogy: KIK CSINÁLTÁK EZEKET?Ha manapság meghalljuk ezt a tolvajnyelvet valakinél, abból egyből tudjuk, hogy nem magyarul gondolkodik. Aki pedig nem magyarul gondolkodik, az nem is beszélhet jól magyarul. A nyelv és gondolkodás egymást feltételezi.
Az őrnagy úrból dől a szó. Amolyan született mesemondó. Ez a reá legjellemzőbb vonás. Nagyívű beszédét hosszú mesévé szőtte, mivel a svájci magyaroknak a közelmúlt történetét magyarázta meg. Még véletelnül sem hozta szóba azt, hogy kik is voltak hatalmon 1989 előtt? Ő csak a jelenségeket mesélte, méghozzá úgy, azok a történések amiket elmondott, azokról mintha a magyarok tehettek volna. Akik akkor hatalomban voltak azokat még virágnyelven sem említette. Vajon miért hallgat arról Vukics, hogy a kommunista pártot zsidók szervezték és ők vezették (MSZMP-MSZP). Szögezzük le világosan, aki ma nem nevezi meg a tetteseket név szerint, az nem magyar, hanem az ellenségünk. Hiába beszél valaki ékes szavakkal, ha csak köntörfalazó, ködösítő, akkor az egy gazember. Kép: Vukics a svájci előadásán
