2009. október 14., szerda

OKTÓBER 14 – BOLIVIÁBAN SEMMIBE VESZIK A HAZAI ÁLSZAKÉRTŐKET




BOLIVIÁBAN IS OLVASTÁK

AZ ÁLSZAKÉRTŐK ZAGYVASÁGAIT
TARJÁNYI AZ UNIVERZÁLIS SZAKÉRTŐ

Az EJU című ellenzéki boliviai lap beszámolója a hazai szakértők akciójáról.


Magyarosi Árpád hét golyót kapott a testébe, megmenthették volna április 16-án reggel. Egyik sebe sem volt halálos, de a vér elzárta a légcsővét és megakadályozta őt a légzésben, így a lövés után fél óra múlva megfulladt. Arra a következtetésre jutottak a kriminalisztikai szakértők Budapesten, Magyarországon, amit egy ballisztikai vizsgálat is megállapított, hogy a magyar-román állampolgárt, kivégezte az azótafeloszlatott taktikai Crisis (Utarc) bolíviai rendőrség. Egy telefonos kapcsolat alapján Nyikos Attila, a Magyarosi család ügyvédje azt mondta, hogy Árpád holtteste jó állapotban érkezett Magyarországra, ami lehetővé tette egy jó kriminalisztika vizsgálatot a belső szerveiről. A halál utáni vizsgálatot a család kérte. Ehhez hozzáadták a ballisztikai szakértői véleményét, amelyet Nyikos megrendelt. Ez külünleges rendőri erőknél végzett tisztviselő Tarjányi Péter Magyarországon, aki segített, hogy rekonstruálják a tetthelyet, az FBI Akadémia segítségével Budapesten. A bolíviai rendőrséggel ellentétben ő azt mondta, hogy nem sokk okozta túlzott vérveszteség okozta Magyarosi halálát, hanem a fulladás, mert belélegezte a vért. Miután a kórház 200 méterre volt az eset színhelyétől, ezért megmentették volna az életét, ha orvosi segítséget kapott volna. És ez elég lett volna ahhoz, hogy kiszívják a vért az ő légcsővéből, mondta Tarjányi. Ezért panaszt nyújtott be Nyikos "ismeretlen tettesek" ellen amelyet Bolíviában követtek el Magyarosi ellen. Igyekeznek meghallgatást szerezni ebben az ügyben az Európai Parlament emberi jogi bizottságánál. Nekik fel kell emelni a szavukat, mivel hivatalos panaszt nyújtottak be az Európai Unió egyik polgára miatt, akit kivégeztek egy idegen országban. Ezekből a tanulmányokból kialakítottak egy képet, amelyben leírják, hogy mi történt: Magyarosi hét lövést kapott. Az első hármat akkor kapta amikor ő volt elöl, a karjait feltartotta, hogy védje magát, karjait keresztbe tette az arca előtt 90 fokban. Az egyik ilyen lövedék átment a hátán és a karján, közel a könyökéhez és ez a lövedék emelkedve ment a karjában, felkarja eltörött és benyomta a vállát. Találtak egy golyó töredéket a vállánál, ami 5,56 X 4, 5 NATO lőszer volt - mondta az ügyvéd. Ez a fajta lövedék az, amelyet Charazani Gonzalo Durán ügyvéd is kapott, aki meghalt egy csetepatéban Calancha során az alkotmányozó nemzetgyűlésen. Pontosan ilyen kaliberű az SA-80 puska, fegyver. Ezt használta a már feloszlott Utarc, amelyik aműködtetéséért felelős volt a Las America szállodában. A Magyarosi család ügyvédje hozzáteszi, hogy amikor belépett a szobába az Utarc egység Magyarosit letartóztatni, akkor volt egy aláfutás a kezén. Az édesanyja elomodta, hogy verték addig a pontig, amíg az orra eltörött , a nyakán sérülések voltak, hát-, vese-területen, ezek a jelek ütéstől származtak és a jobb oldali sebe is. Arra következtetnek, hogy a lövéseket azután kaphatta Árpád, miután a karjait már föltette a 28-as szobában, ahol lelőtték a padlóra, 70 cm távolságból, jobbra-balra. Meglőtték a csípőjét, majd csatlakozott ehhez egy másik lövés a hátsó felébe közelről. Úgy gondoljuk, hogy azt tervezték, hogy a nyakát vagy a gerincét érje a halálos lövés - mondta Nyikos. Azt is vizsgálták atomi részecskékkel, ami azt is kimutatja, ha egy személy elsütött egy pisztolyt. Ez negatív. Ebben a jelentésben hozzá akarják csatolni, de ez még fejlesztés alatt van az ír Michael Dwyer halálát is, aki ugyanebban a műveletben halt meg. Aki szintén áldozattá vált. Őrizetbe vették Eduardo Rózsa társait, Mario Tadicsot és Előd Toasót, akik állítólag tagjai voltak ennek a terrorista csoportnak. Azon az éjszakán mielõtt rájuk csaptak egy bomba robbant Julio Terrazas bíboros otthonában. Pénteken Alvaro Garcia Linera alelnök azt említette, hogy ezt a jelentést kizárják. A hatóságoknak megvan az a képessége erről az időszakról, ami több mint ez a nyilatkozat. Az igazságszolgáltatást ebben az ügyben a kutatásokra alapozzák, ezen határozatok jelentéseire, amelyek kiválóak az illetékes szerveknél, ezen a téren. Ez a következtetés alapja és nem pedig egy távoli kutatói csoporté, akik a hatalom fölött állnak és akik a rendőrségi nyomozás idején nem voltak jelen, ahogy ezt a jogszabály kimondja. Az ügyészség vizsgálódik ebben az ügyben. Marcelo Soza véleménye egybeesett azzal amit az alelnök mindott ebben a kérdésben és azt mondta, hogy inkább használja azokat az adatokat, amit a boliviai szakértők által vizsgált anyagok képeznek. (EJU,okt.11)


MEGJEGYZÉSÜNK

Olvasva a boliviai felfogásban tolmácsolt hazai agyrémet, felmerül az olvasóban több kérdés is. Ha EU-s állampolgár kivégzéséről beszélnek ezek a szakértők, akkor tegyék közzé, vagy mellékeljék azokat a bizonyítékokat is, amelyek azt bizonyítják, hogy Magyarosi Árpád, EU-s állampolgár kizárólag „turistáskodás és bulizás” céljából ment Boliviába, ahogy eddig a családja, ügyvédei és szószólói ezt hangoztatták. Rendkívül kellemetlen helyzetbe fognak az ügyvédek kerülni az EU bizottság meghallgatásán – ha erre egyáltalán sor kerül -, amikor arra fognak kérdezni a jóltájékozott EU-s emberjogvédők, hogyha valóban Magyarosi ilyen céllal utazott oda, akkor mégis miért egy fegyveres csoport között találta magát? Miért a Rózsa-féle fegyveres terrorista csapatot szemelte ki, hogy turistázós és bulizós vágyait köztük hajtsa végre? A kérdés azért is jogos, mert állítólag a számítógépes tanárúr is ugyanilyen céllal utazott ki Boliviába, akinek Magyarosi gyerekkori jópajtása volt, tehát elképzelhető az is, hogy ezen utazásukat kiutazás előtt egyeztethették. Ebből a sorból nem hagyható ki Rózsa Eduardó szerepe sem, hiszen ő is szoros szálakkal kötődött a két erdélyi fiatalemberhez. Rózsa viszont a Kepes-filmben azt vallotta, hogy ő kifejezetten fegyveres harcra utazik ki Boliviába. Ennek a képességének bizonyságát adta már a horvát háborúban, valamint kies lakásával, ami amolyan kis fegyvermúzem volt. Lehetséges az is, el lehet képzelni azt is, hogy az évek óta együttműködő kis társaság, amelyik a Székely Légióban kovácsolódott össze, hogy Magyarosinak és Tóásónak ne lett volna tudomása arról, hogy Rózsa miért utazik Boliviába? Ne lett volna pontos képük arról, hogy Rózsa miért hívja ki őket Boliviába? Hiszen hallhattuk a Brády-filmekben, ahol maga Gáspár Dániel is azt vallotta – amit nem kínzással szedett ki belőle Brády -, hogy ők bizony fegyveres harcra utaztak ki Boliviába. És az említettek hónapokig mind-mind egy szállodában laktak. Tudtak egymás dolgairól és ezeket látták is. Kikivánkozik belőlünk az a kérdés is, hogy a hazai tévékben egészen mást meséltek el a „szakértők”, mint amit a boliviai lapban olvashatunk. Itt ugyanis teljes részletességgel említik a testén látott sérüléseket. Na jó, fogadjuk el, hogy ezeket a sérüléseket valóban látták a holttesten. De akkor adódik az újabb kérdés, mikor kapta ezeket az ütéseket? A lelövése után nem kaphatta, mert akkor vérbefagyva meghalt. Ha jól értelmezzük a szakértők állítását, akkor az történhetett, hogy amikor ez a rendőri kommandó behatolt Magyarosi szállodai szobájába, meglátták Magyarosit és elkezdték ütlegelni? És miután ez az ütlegelés abbamaradt, akkor fogták és 7 lövést adtak le rá különböző irányokból? Hát ez meglehetősen életszerűtlen kitalálás. Ha Magyarosit ki akarták volna végezni a kommandósok, akkor azonnal szitává lőtték volna. Ezt az oroszok csinálták a háborúban és a magyar áldozatokkal, 1956-ban. Vagy pedig célzottan fejbelövik vagy szívenlövik. De ahogy elmesélték a szakértők sem szívenlövés, sem fejbelövés nem volt. Ráadásul azt mondták a hazai tévében, hogy a lövések 70 cm közelről érték. Az EJU ellenzéki oldal is kijelenti, hogy a magyarországi „szakértők” panaszait, kitalációit semmisnek tekintik. Kép: Rózsa kedvenc fegyvere az izraeli Uzi-géppisztoly lent, a kommandó SA-80-as fegyvere fent