OKTÓBER 27 – TOLVAJZSIDÓK

FEKETE JÁNOS ÉS ZSIDÓ BANDÁJA
ELLOPTA A MAGYAR ARANYKÉSZLETET

Feketét kritikusai az ország eladósításával vádolják, szerinte azonban az újjáépítésben vett részt.(origo)

MIT ADTAK A RABLÁSOK HELYÉBE?

1989-ben 21 milliárd dolláradósságot.
2009-ben nem is tudni hány milliárd az adósság? 50 milliárd? 70 milliárd?

A JOBBIK ÉS A FIDESZ ERRŐL MIÉRT HALLGAT?

Hogy lehet adózni egy magyar állampolgárnak úgy, hogy nem tudni mennyi az államadósság?
FELELJETEK TOLVAJOK!
20 év alatt MAGYARORSZÁG 65.000 tonna aranyát lopták el a hazaáruló politikusok (1 gram 7.000 Ft) 65.000.000.000 gram x 7.000 Ft = 455.000.000.000.000 Ft, kimondva : 455 billió Ft)

1989-ben Magyarországnak 65 tonna aranya volt. A választások után a Ma­gyar Nemzeti Bank élére az SZDSZ-közeli Surányi György került. Surányi egyfolytában erõltette az aranykészlet eladását, annak ellenére, hogy ezt való­jában a kormánypártok nem akarták. 1999-re összesen 58 tonna aranyat értékesítettek. A '87 év végi csúcspont­tól az arany ára folyamatosan csökkent a világpiacon, hogy aztán '93-tól lassú növekedésnek induljon. A tranzakció jelentõs része természetesen a legala­csonyabb ár közelében jött létre. Az el­adásban szerepet kapott Kovács Mi­hály az Agrobank-ügy másodrendû vádlottja, aki késõbb aranycsempészés vádjával is bíróság elé állt, de felmen­tették. Kovács az Öcsödrõl Ausztráliá­ba származó holokauszttúlélõ - akár­csak Peter Munk - az ún. Kasztner vo­naton kerülte el a haláltábort. Legalább­is az önéletrajz jellegû könyvében ezt írja. A hetvenes években Kovács, mint londoni nemesfém-kereskedõ tért vissza Magyarországra. A szintén holo­kauszttúlélõ Fekete János vezette Nemzeti Bank már ekkor nekikezdett az aranykészletek értékesítésének. Hogy pontosan mennyit ad­tak el, és milyen körülmények között, azt nem tudni. 1989-re mindenesetre 65 tonna ma­radt. Surányinak kapóra jött, hogy a kilencvenes évek ele­jén több európai ország jelen­tõsen csökkentette aranytar­talékát. Az aranyeladások mö­gé egész közgazdasági elmé­letsort állítottak, többen az egységes európai valuta bevezetését hozták fel indoknak, de valójában azóta sem na­gyon tisztázódott, hogy a tranzakciók­nak mi volt a háttere. Miközben az eu­rópai országok eladtak, elõrelátóbb ál­lamok, mint Oroszország vagy Romá­nia aranyfelhalmozásba kezdtek. 1999-tõl a maradék készlet nagyobb részét is értékesítették, annak ellenére, hogy a MIÉP-frakcióból többször is kifogá­solták a korábbi eladásokat és ezzel - mint ahogy egy interpellációra adott válaszából kiderült - Orbán Viktor, az akkori miniszterelnök is egyetértett. Mára lényegében elolvadt az aranytar­talék. Hivatalos adatok szerint össze­sen 63 tonna aranyat értékesítettek. Az MNB közleménye szerint ez jó döntés volt, hiszen az államot nem érte kár, sõt az aranyért kapott pénzt jól fektették be. Csakhogy 1993 óta az arany ára közel 300 százalékkal nõtt. Ez pénzben kifejezve azt jelenti, hogy a mai áron több, mint 300 milliárd forintnyi arany eladásán az ország 200 milliárd forintot bukott. Ebbõl a kamatkülönb­séget kell levonni, hogy a nettó kár összegét kiderítsük. Mivel a készleteket nem egyszerre értékesítették, ráadá­sul '92 és '95 között Bod Péter Ákos állt az MNB élén, nehéz pontosan meghatározni, hogy Surányihoz men­nyi arany eladása köthetõ. De összes­ségében a veszteség mindenképpen meghaladja a 150 milliárd forintot. Ráadásul az arany ára folyamatosan nõ. Persze feltehetjük a kérdést: Surá­nyinak és társainak honnan kellett volna tudnia, hogy az arany árfolya­ma ilyen magas lesz. Hát például on­nét, hogy több nemzetközileg jegyzett befektetési tanácsadó is árfolyam-nö­vekedését jósolt. Ráadásul volt, aki a mostani 900 dollár körüli árszint há­romszorosát prognosztizálta. Egyál­talán nem zárható ki, hogy ez az elké­pesztõ árfolyam-emelkedés be is kö­vetkezik néhány éven belül. A folya­matosan gyengülõ dollár, a jelzálog­hitelbankok válsága, és a kínai gaz­daság, vele együtt a jüan fenyegetése, mind egyre keresettebb értékmegõr­zõvé teszik az aranyat. A folyamatos árfolyamnyereség miatt kiválóan jö­vedelmezõ befektetés a teljesen felsza­badított aranypiacon vonzza a speku­lánsokat. Ha ehhez még állami segít­séget is kapnak, akkor hatalmas üzle­tek jönnek létre. Persze ha ez nem a hatalom beleegyezésével történik, ak­kor ma biztosan hivatali visszaélésrõl, vagy hûtlen kezelésrõl beszélnénk. így viszont csak egy szerencsétlen döntés marad 63 tonna arany elsíbo­lása... akarom mondani véletlenül ala­csony áron történõ érékesítése. (MF alapján)

HOVÁ LETT AZ ARANY ÁRA?

FELELJETEK TOLVAJOK!